A Xiaomi üzleti stratégiája rövidtávon sikeres, de termékei és eladásai nem igazolják a cég 45 milliárdos értékét.
„A kínai Xiaomi bejelentette legújabb termékét, az alapváltozatban 2999 jüan (456 dollár) Mi drónt, ami a cégre jellemző módon, versenytársaival összehasonlítva, döbbenetesen olcsó. Egy másik kínai gyártó, a DJI modelljei 800 dollárnál kezdődnek.
A Xiaomi eddigi legambiciózusabb terméke a cég számára kulcsfontosságú időszakban jön ki. Tavaly nem érte el a célként kitűzött 100 millió okostelefon-eladást, mindössze 70 milliót sikerült értékesíteni. A szolgáltatásokból (szoftver, média, hirdetés stb.) befolyó 564 millió dollár a tervezett milliárdnak alig volt több mint a fele. 45 milliárdos értékének bizonyításához, egy kicsit többet kellene tennie tömegcikké vált hardverek értékesítésénél.
A drónok újak, izgalmasak, nagyobb bennük a növekedési potenciál, mint az okostelefonokban. Sajnos a Xiaomi szuperolcsó drónjai sem valószínű, hogy megfordítják a cég sorsát. Sikereit felbukkanó, divatossá váló termékkategóriák időben történő felfedezésével érte el, pont jó változatokat készített, majd versenytársaikat lehagyva, adott el olcsón online belőlük. Az okostelefon-kategóriában – amikor a kínai fogyasztók tömegesen kezdték el vásárolni – alkatrészek fondorlatos beszerzésével és márkamarketinggel előzte meg a Samsungot.
A Huamival közösen készített Mi fitneszkövető pánt még jobban szemléltette a Xiaomi eladási stratégiáját, azt, hogy az ismert márkanév és az e-kereskedelem összekapcsolása győztes termékeket eredményez. A 15 dolláros eszköz az értékesítés megkezdése utáni négy hónap alatt, 2015 első negyedévének második legjobb eladási mutatóit produkálta.
Vajon ugyanez lesz a drónokkal is? Egyelőre nem világos. Újságírók ugyan csodákat írnak róluk és következményeikről, viszont a fogyasztókat kevésbé érdeklik, mint az okostelefonok vagy a fitneszcuccok, különösebben nem izgatják őket. 2015-ben mindössze 700 ezer drónt adtak el világszerte.
Ha a Xiaomi nem tudja elég jól értékesíteni a drónokat, időzített bombát tart a kezében. Befektetők változatlanul nagyon túlértékelt cégnek fogják tartani. Ha a fogyasztók lecsapnak rá az olcsó ár miatt, végleg népszerűsítheti a háztartási drónokat, és a Xiaomi rövidtávú haszonra tehet szert. De megint egy hardver tömegcikké válásával szembesül – több szereplő jelenik meg a piacon, még alacsonyabb áron kínálnak versenyképes drónokat.
Pontosan ez történt a kínai okostelefon-piacon is. Miután a Huawei megértette és lemásolta a Xiaomi online értékesítési stratégiáját, az ország elsőszámú androidos telefoneladójává vált.
Értékének igazolásához hardver helyett szoftverből vagy szolgáltatásokból (szoftverszolgáltatásokból, ahogy más techcégek szeretik mondani) kellene több pénzt csinálnia. Eredeti üzleti terve szerint okostelefonok csúcseladójává kellett válnia, majd a későbbi szoftvereladásokból és üzletekből termelt volna bevételt. A Xiaomi egyszerűen nem valósította meg ezt a tervet.
A GoPro esete figyelmeztető lehet. Leálltak a hardvereladásai, és most kétségbeesetten kell a szórakozatásba és a videovágásba invesztálnia. Mindent elmond, hogy a szórakoztatás-osztály vezetője januárban lemondott. A videoközpontú hardverből történő szoftvereladás egyelőre nem bizonyított üzleti modell.
A Xiaomi hasonló sorsra juthat, ha – drónokkal, vagy más termékkel, szolgáltatással – nem újítja meg magát.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
Az ukrán beszámoló alapján akkora bajban van Putyin hadserege, hogy lovakat vesznek igénybe a katonák.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
A zöldkötvények állománya 6 ezermilliárd dollár fölé nőtt, mégis a világ kötvénypiacának mindössze 5 százalékát teszik ki az ilyen papírok, holott a klímacélok finanszírozási igénye a sokszorosa. A szabványok szigorodása és Kína felfutása valódi strukturális változást jelez, de a globálisan alacsony részarány inkább figyelmeztetés, mint áttörés.
Ömlik a pénz a magyar családokhoz. Ígéretek helyett valóság.
Az amerikai alelnök egy rövid ideig visszatért eredeti foglalkozásához.
