A Xiaomi üzleti stratégiája rövidtávon sikeres, de termékei és eladásai nem igazolják a cég 45 milliárdos értékét.
„A kínai Xiaomi bejelentette legújabb termékét, az alapváltozatban 2999 jüan (456 dollár) Mi drónt, ami a cégre jellemző módon, versenytársaival összehasonlítva, döbbenetesen olcsó. Egy másik kínai gyártó, a DJI modelljei 800 dollárnál kezdődnek.
A Xiaomi eddigi legambiciózusabb terméke a cég számára kulcsfontosságú időszakban jön ki. Tavaly nem érte el a célként kitűzött 100 millió okostelefon-eladást, mindössze 70 milliót sikerült értékesíteni. A szolgáltatásokból (szoftver, média, hirdetés stb.) befolyó 564 millió dollár a tervezett milliárdnak alig volt több mint a fele. 45 milliárdos értékének bizonyításához, egy kicsit többet kellene tennie tömegcikké vált hardverek értékesítésénél.
A drónok újak, izgalmasak, nagyobb bennük a növekedési potenciál, mint az okostelefonokban. Sajnos a Xiaomi szuperolcsó drónjai sem valószínű, hogy megfordítják a cég sorsát. Sikereit felbukkanó, divatossá váló termékkategóriák időben történő felfedezésével érte el, pont jó változatokat készített, majd versenytársaikat lehagyva, adott el olcsón online belőlük. Az okostelefon-kategóriában – amikor a kínai fogyasztók tömegesen kezdték el vásárolni – alkatrészek fondorlatos beszerzésével és márkamarketinggel előzte meg a Samsungot.
A Huamival közösen készített Mi fitneszkövető pánt még jobban szemléltette a Xiaomi eladási stratégiáját, azt, hogy az ismert márkanév és az e-kereskedelem összekapcsolása győztes termékeket eredményez. A 15 dolláros eszköz az értékesítés megkezdése utáni négy hónap alatt, 2015 első negyedévének második legjobb eladási mutatóit produkálta.
Vajon ugyanez lesz a drónokkal is? Egyelőre nem világos. Újságírók ugyan csodákat írnak róluk és következményeikről, viszont a fogyasztókat kevésbé érdeklik, mint az okostelefonok vagy a fitneszcuccok, különösebben nem izgatják őket. 2015-ben mindössze 700 ezer drónt adtak el világszerte.
Ha a Xiaomi nem tudja elég jól értékesíteni a drónokat, időzített bombát tart a kezében. Befektetők változatlanul nagyon túlértékelt cégnek fogják tartani. Ha a fogyasztók lecsapnak rá az olcsó ár miatt, végleg népszerűsítheti a háztartási drónokat, és a Xiaomi rövidtávú haszonra tehet szert. De megint egy hardver tömegcikké válásával szembesül – több szereplő jelenik meg a piacon, még alacsonyabb áron kínálnak versenyképes drónokat.
Pontosan ez történt a kínai okostelefon-piacon is. Miután a Huawei megértette és lemásolta a Xiaomi online értékesítési stratégiáját, az ország elsőszámú androidos telefoneladójává vált.
Értékének igazolásához hardver helyett szoftverből vagy szolgáltatásokból (szoftverszolgáltatásokból, ahogy más techcégek szeretik mondani) kellene több pénzt csinálnia. Eredeti üzleti terve szerint okostelefonok csúcseladójává kellett válnia, majd a későbbi szoftvereladásokból és üzletekből termelt volna bevételt. A Xiaomi egyszerűen nem valósította meg ezt a tervet.
A GoPro esete figyelmeztető lehet. Leálltak a hardvereladásai, és most kétségbeesetten kell a szórakozatásba és a videovágásba invesztálnia. Mindent elmond, hogy a szórakoztatás-osztály vezetője januárban lemondott. A videoközpontú hardverből történő szoftvereladás egyelőre nem bizonyított üzleti modell.
A Xiaomi hasonló sorsra juthat, ha – drónokkal, vagy más termékkel, szolgáltatással – nem újítja meg magát.”
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
