Rengeteg kritika éri a muszlim országokat azért, mert a tolvajlás esetén levágják a tolvaj kezét. Na de ez a Korán egy versén nyugszik! Nem mondhatja egy kormány sem, hogy mi átírjuk a kinyilatkoztatott jogot, mert az Amnesty International azt mondja. Interjú.
„A nyugati világ és az iszlám civilizáció legutóbbi konfrontációi, a terrortámadások (Brüsszel, Párizs) után az emberek félelemmel vegyes dühvel tekintenek az iszlám jogra és kultúrára. Mi lenne a legsürgetőbb feladat?
A kérdés, amit feltett, és az egész probléma elsősorban politikai természetű, a civilizációs és a jogi megközelítés ez alatt van. Az iszlám jog és a nyugati jogrendszer közelíthetetlen egymáshoz. Meg lehet próbálni, de csak kudarcélményeink lesznek. A modern nyugati államiság a vesztfáliai rendszeren nyugszik, az állam szuverenitásából indul ki, és azt gondolja, hogy az állam alkotja a jogot. Az iszlám világában pont ez az alapvetés hiányzik, ott jogi pluralizmus uralkodik. A legalapvetőbb, legmeghatározóbb a szokásjogi rendszer, a törzsi jog. Ez elég komoly hasonlóságot mutat egy nagyobb földrajzi területen, pl. Arábiában, Jemenben, Pakisztánban, Irakban. Ez az alap, erre épül az iszlám jog, aminek a legitimitása a vallásból következik. (...)
Mit gondol arról a hasonlatról, hogy az iszlám jog azon a szinten van, mint egy germán vagy angol szokásjogi rendszer?
Az analógiával az a baj, hogy a germán szokásjogi rendszer egy törzsi rendszer volt, amelynek hordozóeleme a törzs. Az iszlám vallási rendszer, a továbblépésnek ezért objektív akadályai vannak. Itt nagyon nehéz bizonyos korlátokat áttörni anélkül, hogy a vallás fundamentumait vonnám kétségbe. Mondok egy egyszerű példát. Rengeteg kritika éri a muszlim országokat azzal kapcsolatosan, hogy a tolvajlás esetén levágják a tolvaj kezét. Na de ez a Korán egy versén nyugszik! Nem mondhatja egy kormány sem, hogy mi átírjuk a kinyilatkoztatott jogot, mert az Amnesty International azt mondja.
Lehet, hogy szeretné. Sőt, azt is el tudom képzelni, hogy jobban is járna, mert ezzel csomó diplomáciai súrlódástól kímélné meg magát. De nem teheti meg! Amit meg lehet tenni, hogy a szöveget változatlanul hagyják, csak nem hajtják végre. A törzsi rendszernél ez sokkal egyszerűbb: nem tetszik, átírjuk, ezért ezt az analógiát nem tartom helyesnek. Az iszlám joghoz hasonlít a tradicionális zsidó jog, vagy esetleg a hindu jog, de az állami jogrendszerek nem.
Az iszlám jog lehet-e hatással a nyugati jogrendszerekre, vagy Ön szerint elképzelhető-e az, hogy a jövőben mi közeledünk az iszlám felé?
Sajnos jós nem vagyok, azt, hogy mi lesz, nem tudom. Jelenleg azt látni, hogy a muszlimok egyre nagyobb európai jelenléte miatt egyre hangosabban fogalmazzák meg a saría alkalmazásának lehetőségét. De semmiféleképpen sem úgy, hogy ezt ránk is alkalmazzák, mivel a saría csak a muszlimokra vonatkozik. Ahol ez egy kicsit is tágabb, ott azonnal összeütközés van. Például a »fejkendő-vita« néven elhíresült franciaországi eset az iskolákban. Ezek azok az előírások, amelyek a szekuláris alkotmányosságba ütköznek. Nem az a cél tehát, hogy ők ránk erőszakolják a saját jogfelfogásukat, de az láthatóan cél, hogy az európai alkotmányosság ellenére is megvalósíthassák a saját elképzeléseiket.”
A Tisza-vezér „fegyelmezettebb volt annyiban, hogy az ingerültségét igyekezett nem kimutatni, időnként még mosolyogni is tudott” – jegyezte meg Nagy Attila Tibor.
Termőföldtől az étkezőasztalig. Németh Szilárd elárulta, mitől finomabb az étel, ha az nem brüsszeli, hanem magyar recept alapján készül.
A miniszterelnök a Hotel Lentulainak adott interjúja óta már a Patrióta műsorában is vendégeskedett, most pedig a Magyar Nemzethez látogatott el.
Meglepő válaszok születtek.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt is hozzátette, hogy „Magyarországot azért támadják, mert kiállunk a béke, nemzeti érdekeink és a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és mert ellenezzük Ukrajna uniós csatlakozását”.
Az emberek olyan betegségekbe halhatnak bele, amelyek könnyedén megelőzhetőek lennének.
