Hogyan (ne) csináljunk ellenzéket
Rendszeres szokásunk volt korábban tanácsokat adni az ellenzéknek, hogyan igazgassák saját magukat, hogy ha nem is kedvelhető, de tűrhető szereplői legyenek a magyar közéletnek.
Egyáltalán nem lelkesednék érte, de már nem tudom kizárni, hogy lesz majd olyan jelentős nyomás a szavazópolgárok részéről, hogy a 2/3-os törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők.
„Összefogás az ellenzéki oldalon? Először meg kell várni, mi történik az MSZP kongresszusán, ahol négy különböző karakterű ember az elnökjelölt. Nem mindegy, hogy ők jövő tavaszig hová jutnak el, mennyire lesz önbizalmuk. Szerintem biztosan szerveződik együttműködés a következő országgyűlési képviselő választások előtt, ha nem is olyan, mint 2014-ben volt. De lehet, mindegy, mit mondunk majd, mert a tapasztalatok szerint az emberek – úgy Tapolcán, mint Salgótarjánban is – előbb balról jobbra, majd jobbról balra átszavaznak a legesélyesebbnek tartott ellenzéki jelöltre.
Bekövetkezhet tehát az, amire nem gondolt Orbán Viktor, hogy a centrális erőtér fölött létrejöhet a bal- és jobboldali összefogás. Előfordulhat, hogy a három nagy blokk – a baloldali ellenzék, a Jobbik és a Fidesz-KDNP – egyike sem szerzi meg a voksok 50 százalékát, s nyílt koalíciót sem köthetnek egymással. Megjegyzem: egyáltalán nem lelkesednék érte, de már nem tudom kizárni, hogy lesz majd olyan jelentős nyomás a szavazópolgárok részéről, hogy a 2/3-os törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők. Lehet, hogy nagyon fura véget ér majd a mai rendszer.”
(via 888)