Hét mondat az unióról

Jó, hogy európai demokrata helyett európai magyar demokratának is nevezhetem magam.

Jó, hogy Európában viszonylag szabadon tud mozogni ember és áru, noha mostanság nem ritkán visszaélnek mindezzel.

Jó, hogy a határon túli magyarsággal egyre könnyebb a kapcsolattartás, azonban kulturális autonómiájuk, és az általuk lakott területek fejlesztése jellemzően „nagyon nem az igazi”.

Jó, hogy az emberi jogokra sok szem figyel a közös európai hazában, ám gyakran túlteljesítéssel találkozhatunk.

Jó, hogy kapunk fejlesztési pénzeket, bár „piac” mivoltunk miatt nem kevesen ezt természetes ellentételezésnek is érezhetik, miközben egyáltalán nem mindig sáfárkodunk kiválóan e summákkal.

Jó, hogy együtt vagyunk az unióban keletiek, nyugatiak, északiak, déliek, de baj, hogy még mindig nem igazán ismerjük és értjük egymást.

Jó, hogy van Európai Unió, igaz, olykor a legkisebb rossznak tűnik, és amúgy sem ártana rendesen megreformálni a működését.