Ha tudnánk, hogy kik írják a cikkeket az Indexen, biztosan nem olvasnánk el…

„Az a megállapítás, hogy csak a gazdagokból lehetnek kereskedelmi pilóták nem csak valótlan, hanem sértő is azokra nézve, akik a hitüknek, tehetségüknek, akaraterejüknek köszönhetően érték el az álmaikat és váltak kereskedelmi pilótákká, mi több kapitányokká, vagy ahogyan a szakma nevezi őket repülőgép parancsnokokká. Lányok és fiúk egyaránt, akik nem milliomos csemeték, jómódú szülők cuki kedvencei, hanem olyan egészséges emberek, akik keményen megküzdöttek az álmaikért. S ők vannak többségben, ők vannak a legnagyobb számban idehaza is, akiket nem lehet egy fél mondattal elintézni egy cikkben. Hazánkban mintegy háromszáz olyan férfi és nő él, aki hivatásos vagy más néven kereskedelmi pilótaként keresi a kenyerét. Ők valamennyien olyan szakemberek, akik világszínvonalon dolgoznak, mert nem is dolgozhatnának másképpen, s valótlan az az állítás, amely szerint: »Hivatalos adatok alapján is a világátlaghoz közelít a pilóták szaktudása«.

(…)

Sajnálom, hogy egy magára valamit is adó hírportál egy olyan témában, amely közérdekű, nem vett annyi fáradtságot, hogy kellő mélységben utána nézzen a tényeknek, hanem hamis frázisokat puffogtatva megpróbálja rossz hírét kelteni egy olyan szakmai közösségnek, amelyik a világ egyik legszebb és legfelelősségteljesebb hivatását tudhatja a magáénak. Hamis színben tünteti fel azokat a keveseket, akikben közvélemény kutatások elemzései alapján, a tűzoltók után a legjobban megbíznak az emberek, s akik munkájuk révén folyamatosan a tudásuk legjavát nyújtják nap mint annak érdekében, hogy emberek milliói juthassanak el a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban egyik pontból a másikba. S az ő munkájuknak is köszönhető, hogy ma a kereskedelmi repülés a világon a legbiztonságosabb közlekedési forma.

A legelszomorítóbb az irományban az, hogy a szerzőben fel sem merült az a gondolat, hogy azok az emberek, akik a kereskedelmi repülést választották hivatásuknak azért hozták azt a sok-sok áldozatot, amely révén eljuthattak egy utasszállító repülőgép pilótafülkéjébe, mert hittek az álmaikban, a vágyaikban és képesek voltak mindent alárendelni annak, hogy abból éljenek meg, amit a világon a legjobban szeretnek csinálni, azt, hogy repüljenek.

Hiszen a repülés nem egy munka, hanem egy életre szóló hivatás!”