Akiknek semmi sem szent

„A kerek vagy szögletes asztaloknál folynak a megbeszélések. Mindeközben a válogatás nélkül használt tiltakozási módszerek pont azokra nincsenek tekintettel, akikről az egész(nek) szól(nia kéne): a diákokra. Azt mondják, értük küzdenek, közben pedig eszközként használják őket, hét-, nyolc-, tízéves gyerekeket.

Mindenkinek nagy a felelőssége. A tiltakozások szervezőinek éppúgy, mint a résztvevőknek. A tárgyalóasztalnál ülőknek úgyszintén. A szépen indult folyamat ne vezessen kibékíthetetlen konfliktusokhoz, megosztottsághoz! A legtöbb tanár tanítani szeretne. Oktatni-nevelni.

A gyermekekért, diákokért él, esze ágában sincs belevinni őket a felnőttek küzdelmeibe. Esze ágában sincs alkalmazni a fent emlegetett, visszataszító módszereket. Közben pedig szégyelli azt a néhány kollégáját, akinek semmi sem szent. Csak remélni tudom, hogy győz a többség, akiknek sajátja a tisztesség, a józan ész és a hivatásszeretet.”