Nyomozgatunk

„Már mondtam, most mondom még egyszer, és én mondhatom, mert a Fekete-erdő zúgását, a spessarti fogadó titkait, Hauff csodáját és az egész német romantikát hordom génjeimben, haramia őseimtől kaptam őket, tehát mondom: a németekben az a legelviselhetetlenebb és egyszersmind legnagyszerűbb, hogy soha, semmit sem tudtunk félszívvel csinálni. Amikor nácinak kellett lenni, hibátlanul vittük a projektet. Amikor kommunistának kellett, akkor meg azt. Egyetlen hely volt a világon, ahol azt tényleg komolyan gondolták: az NDK. Merkel sokat tudna erről mesélni. És amióta agymosott, idióta, önostorozó és nyálfolyató liberálisnak kell lenni, azóta a németek ezt a szerepet tolják, hiba nélkül.

De kitartóan bízom benne, hogy egyszer a németek is felébrednek ebből a Csipkerózsika-álomból, és ha a németek egyszer felébrednek, akkor fel lesznek ébredve. És akkor végre eltakarítják ezt a sok hazug, aljas, farizeus gazembert az útból. Addig is: tessék bátran Magyarországra menekülni, tisztelt németek. A nyugdíjasok már jönnek. Mert délben harangszót akarnak hallani, és szeretnék, ha fehér emberek jönnének szembe az utcán. Közép-Európában ez még megvan. És szeretettel várjuk önöket. És mifelénk még a humoristák se mennek börtönbe, ha »durván megsértenek« valakit…”