Kirakatper

„A magyar hatóságok be akarják bizonyítani, hogy akit elkaptak, tudatosan, és nem egymagában készült, hergelte a többieket, lőporszagú volt a hátizsákja, a mobiltelefonján talált fotókon géppisztollyal pózol Szíriában. De kirakatper lesz ez az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, civil szervezeteknek is: van vádlott, aki azt írta egy beadványában, hogy megverték, a kihallgatótiszt arra akarta rávenni, vallja be, hogy ő is dobált, és nem azt írta a jegyzőkönyvbe, amit mondott, hanem azt, »ami tömegzavargás és terrorcselekmények szításának számít«. Mit lehet itt bizonyítani? Ezért talán a bíróságnak is kirakatper a röszkei ostromlóké: annak bizonyítása, hogy ilyen körülmények között is lehet törvényesen és tisztességesen ítélkezni.

Hiába kirakatper, máris túllépett rajta az idő. Az Európai Unió javaslata szerint a szírek jöhetnek, az afgánok, pakisztániak, észak-afrikaiak, tömérdek más, sorsverte embere a világnak nem jöhet. Tény: mi lenne, ha azok a tíz- és százmil­liók mind jöhetnének, akiknek olyan élet jutott, amilyet a (nem csak szír) röszkei vádlottak vallomás helyett elmeséltek? Azt a nemzetközi jogot, amelyet szeptemberben az európai kormányok többsége még számon kért Magyarországtól, már az Európai Unió vezetői sem tekintik érvényesnek. A globális egyenlőtlenség és igazságtalanság okozta népvándorlástól azonban ez sem véd meg: lesz, aki chartergépen jön majd, más embercsempésszel menekül.”