A Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

2016. március 04. 13:27

A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

2016. március 04. 13:27
Szőnyi Szilárd
Heti Válasz

„A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

Széles körben ünnepelték a valóban rokonszenves Röhrig Gézát, amikor azt mondta, a holokauszt mellett szerinte is szükség volna nagy filmekre a XX. század egyéb magyar tragédiáiról. A Saul fia főszereplője ezzel azoknak üzent, akik így vagy úgy, de azt sérelmezték, hogy »miért mindig csak a vészkorszakról forgatnak a rendezők, és miért csak ezzel a témával lehet fesztiválsikereket elérni«.

Szerintem viszont hagyjuk abba a nyavalygást, nézzünk magunkba, és kérdezzük meg: miért nem becsüljük meg jobban a már most is létező alkotásokat? Miért nem döntött nézettségi csúcsokat például Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia nagyszerű mozija, a recski munkatábor életét bemutató Szökés? Miért nem tettük kultuszfilmmé azt az alkotást, amelyet (részben lengyel szereplői miatt) talán még Lengyelországban is nagyobb becsben tartanak?

Nagyrészt persze egyet lehet érteni Pion István költővel, a Magyar Nemzet munkatársával, aki – a Saul fia keresztény szereplőjeként – a mostani Heti Válaszban arról vall: nem az a gond, hogy nincsenek filmek a tárgykörben, hanem a minőségükkel akad probléma. Több alkotásra ez valóban igaz. De ettől még kérdés: sokan miért csak egy holokausztfilmre adott dacreakcióként ébrednek rá a magyar múlt mozgóképes ábrázolásának múlhatatlan szükségességére? Egyébként meg, saját jogán, korában miért nem tódultunk a moziba az olyan, már létező remekművekre, mint a Szökés?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MZ/X
2016. június 22. 14:00
Azt jelenti, hogy nálam ez a film Oszkár Díjas...
péterx
2016. június 05. 20:11
Régen láttam a Szökést , s szerintem azért nem lett úgynevezett kultuszfilm , mert nem igazán hatásosan van megcsinálva . A téma nagyszerű . Olvastam recski foglyok izgalmas visszaemlékezéseit , már a Kádár-rendszer vége felé , 1987-ben pl. Sztáray Sándor dokumentum könyvét . Maár Gyula érdekes dokumentum filmet forgatott Tabódy atyáról , aki szintén Recsken ült .Böszörményi is ott raboskodott , a Laura c. filmjében még szintén a Kádár-rendszerben bizonyos Recsk-elemeket bele is szőtt ebbe a filmébe is . Szóval : szerintem egy remake segítene a Szökés c. film kapcsán , csak nálunk ez nem szokás .
péterx
2016. június 05. 20:10
Nem mondtam , hogy rossz film a Szökés ...A "kultfilm" viszont külön kategória . Arra hivatkoznak , az valamiben mintát ad , az valahogy generációról-generációra igazodási pont , mint pl. a Walt Disney filmek legtöbbje . A Szökés tehát értékes , de mégsem mérföldkő .
balbako_
2016. május 27. 07:26
Sára Sándor is ihletett kézzel nyúlt magyar témákhoz. A 80 huszár, vagy A vád komoly, jól feldolgozott filmek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!