Ungár Péter a Reakcióban: Az Európai Parlament kontraszelektált társaság
Mi lesz az LMP-vel a Csárdi-ügy után? Mit gondol Magyar Péterről és rajongóiról? Merre tovább, zöldmozgalom? Mi várható az amerikai elnökválasztáson?
Hogy ez ne így legyen, vissza kellene állítani a rabszolgaság intézményét: akkor ugyanis lenne, aki elvégez minden más munkát a naphosszat az agorán politizálók helyett.
„Egyrészt: ha a demokrácia csak megfelelő »minőségű« polgárokkal működik jól, akkor elképzelhető, hogy más államformák is tudnak jól működni, és lehet, hogy ahhoz még fel sem kell világosítani a polgártársakat. Másrészt az ellenkezője is megfontolandó: ha a demokrácia jobb lesz attól, hogy érti és használja a démosz, a nép, ami ügyes, okos, jogainak tudatában lévő állampolgárokból áll, akkor nem működhet-e ettől jobban más államforma is?
Magyarán: a királyságoknak, diktatúráknak, alkotmányos monarchiáknak, meritokráciáknak, szóval minden államformának jót tehet, ha »minőségibb az emberanyag«. Persze tudjuk, hogy egyes kedves vezetők szerették tudatlanságban tartani a népet, mert akkor nincs konkurencia. De a jobb, szorgalmasabb, öntudatosabb állampolgárokból álló politikai közösség (állam) mindig jobban fog működni a kevésbé öntudatos és szorgalmas emberekből álló politikai közösségeknél, államformára való tekintet nélkül. Nem csak a demokráciának jönnek jól a művelt, okos polgárok. (...)
Magyarán a felvilágosult, öntudatos állampolgár is lehet apatikus az országos politikát tekintve. Esetleg kiábrándult. Vagy csak a régi parasztok módjára, saját józan esze megfontolását követve inkább foglalkozik az őt személyesen érintő ügyekkel, ahelyett hogy állandóan államelméleti, pártpolitikai és szakpolitikai ügyekben kívánna elmélyedni.
A mozgósítás tehát mindig is probléma lesz a demokráciákban, ugyanis az állandó harci készenlétet nehezen viselik az állampolgárok. Ők, meglehet, inkább azt szeretnék, ha békén hagynák őket. A műveltebb és aktívabb polgárok pedig államformától függetlenül javára válnak minden politikai közösségnek – a demokráciának is. A társadalmi munkamegosztásnak pedig úgy tűnik, javára válik, ha van egy hivatásos politizáló réteg, amely nem egyenlő az egész politikai közösséggel. Hogy ez ne így legyen, vissza kellene állítani a rabszolgaság intézményét: akkor ugyanis lenne, aki elvégez minden más munkát a naphosszat az agorán politizálók helyett. De ez nem tűnik annyira jó ötletnek.”