„Egy tapasztalatlan kezdő ne menjen a bazárba! Ezt még Tunéziában tapasztaltam meg, amikor a harmadik napon már negyed-ötödrészéért vásároltam, mint érkezésünk után. Mert vannak japán, amerikai, európai s azon belül is kelet-európai turistákra szabott árak. Így van ez az isztambuli bazárban is, ahol egy magyar olcsóbban tud vásárolni, mint egy német. Mert látják rajta, hogy meddig tud elmenni. Ez a mentalitás a lehető legdurvább formában érhető tetten az Európai Unióval folytatott török tárgyalási stratégián is. Mivel Ankara érzi a kényelmébe belefáradt Európa kiszolgáltatott helyzetét, folyamatosan és szemtelenül emeli a téteket.
Tegyük mindehhez hozzá, hogy teheti, mert az Európai Unió kétségbeesetten ragaszkodik a bazárhoz. Pénzből még futja, minden egyébnek viszont híján van. A migránsok áradatát szeretné mindenáron a határain kívül tartani, ráadásul mindennek tetejébe még a család sem ért egyet abban, hogy mennyit is fizessen ezért. Míg a meghatározó többség célja az, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt, addig néhányan nem kívánnak több menekültet befogadni, és vannak olyan országok, köztük Magyarország, amelyek egyáltalán nem kérnek belőlük. Aligha lehet csodálkozni, hogy mindezek láttán Törökországnak megnőtt az étvágya. Az már a mi szerencsénk, hogy magabiztosságába beleszédülve túljátszotta a szerepét, így remélhetőleg még a legnaivabb vevők is rájöttek a trükkre.”