A salgótarjáni polgármester-választás tanulságai

„A salgótarjáni választás második tanulsága a Fidesz politizálásához köthető: egyrészt a félelemkeltés Kövér Lászlón és a menekültekkel való fenyegetésen keresztül egyaránt csődöt mondott. Salgótarján arra példa, hogy ahol az embereket valóban érintő problémák, mint az egészségügy vagy a munkához jutás ennyire súlyos, ott a kreált problémák hatástalanok maradnak. Hiába akarja Orbán Viktor a menekültkérdésen keresztül alakítani a politikát, ha a választók a rossz egészségüggyel, oktatással és elvándorlással találkoznak, akkor ezek alapján fognak szavazni, és megbüntetik azt a jelöltet, aki nem ezekre ad választ. A kimagasló részvétel ráadásul azt is jelzi, hogy a választók elfogadták, hogy a változás úgy érthető el, hogy a politikai alternatívák közül választanak: a tiltakozás mellett éltek a szavazás lehetőségével és döntöttek a jelöltek közül.

Végül a salgótarjáni választás egy fontos üzenettel bír a baloldali ellenzéki pártok, mozgalmak számára is. Vasárnap ugyanis egy vállaltan MSZP-s, de más pártok, illetve helyi civilek támogatásával induló jelölt győzött. Miközben a tapolcai szereplés után sokan úgy vélték, hogy a baloldali jelölt azért veszített – szemben a győztes, független Kész Zoltánnal – mert pártjelölt volt, a most vasárnapi választás aláhúzza, hogy nem feltétlenül ezen múlik. Fekete Zsolt győzelme ezért egyszerre a baloldali ellenzék és az MSZP győzelme: utóbbi a jelöltet adta, előbbi pedig a támogatást. Ha a három időközi országgyűlési és a mostani polgármester-választást nézzük, úgy a baloldalnak nincs miért szégyenkeznie a győzelmek száma miatt, érdemes viszont végiggondolnia, mi a legsikeresebb győzelmi stratégia. Meggyőződésem, hogy ennek az előválasztás egy jó egységes keretet adna: ha van helyben ismert, létező, ráadásul a pártokon túl a lokálpatrióta, civil szervezetek által is támogatott pártjelölt, úgy az előválasztáson vélhetően ő fog győzni. Ha egy helyben már ismert, de a pártpolitikától távol álló civil indul el és derül ki róla, hogy ő lenne a legalkalmasabb, a pártok erőforrásaikkal mögé fognak állni. Nincs értelme végletekben gondolkodni: 2018-ban nem 106 Kész Zoltánra, de nem is 106 Fekete Zsoltra lesz szükség, hanem arra a kombinációra, amit a helyi szavazók a leginkább magukénak éreznek.”