Döntő fordulat küszöbén állhat az egész világ: kiderült, mikor találkozhat Trump és Putyin

Az is kiderült, hogy az ukrajnai háború mellett a Közel-Keletről is tárgyalhatnak.

Oroszországban húszmilliónyi muszlim polgár is él. Amikor tehát az orosz hadsereg legfőbb parancsnoka, azaz Vlagyimir Putyin úgymond váratlanul hazarendelte Szíriából az expedíciós légierő zömét, e hatalmas tömeg érzékenységével szintén számolt.
„Oroszországban húszmilliónyi muszlim polgár is él. Amikor tehát az orosz hadsereg legfőbb parancsnoka, azaz Vlagyimir Putyin úgymond váratlanul hazarendelte Szíriából az expedíciós légierő zömét, e hatalmas tömeg érzékenységével szintén számolt. Annál inkább ezt kellett tennie, mert az oroszországi muszlimok nagy része az iszlám szunnita ágának felfogását követi, vagyis vallási értelemben a Bassár el-Asszad szíriai elnök híveivel ellentétes oldalon áll. Mi több, a hitelveket illetően a végletekig radikális fegyveres szervezetek tagjaival van egy platformon.
Az államfő döntésének e lehetséges fontos mozzanatára az orosz állami tévé március 17-ei, csütörtök esti vitaműsorának néhány szakértő muszlim résztvevője hívta fel a figyelmet. Eszerint Putyin nem tehette meg, hogy csak az iszlám siíta ága követőinek szempontjai alapján cselekszik. Tavaly szeptember végén Moszkva – Teheránnal együtt – a siíta oldalon avatkozott be a harcokba, miközben az USA koalíciója – többek között Szaúd-Arábiával – a szunnita felfogásúakat erősítette. Az oroszországi vezetésnek azonban idővel – már csak belpolitikai okokból is – kiegyensúlyozó helyzetbe kellett hoznia magát.”