Pontosan a Híd túlzóan konfliktuskerülő narratívájának köszönhetően hat utópisztikusan a felvetés, hogy a szlovák iskolákban tantárgy legyen a magyar kultúra.
„A választások utáni turbulens időszakban nem győzöm kapkodni a fejem a különböző összetételű koalíciókkal, nyilatkozatokkal kapcsolatban. Egy dolog viszont kifejezetten elgondolkodtatott. Ez pedig a Mózes Szabolcs által gyönyörűen megírt eset, amikor is a Híd ifjúsági tagozatának vezetőjét a Facebook nyilvánossága előtt vonta kérdőre néhány prominens szlovák ismerőse. Morvay Péter hibája mindössze annyi volt, hogy magyarul írt.
A felvidéki politika elmúlt éveiben a félelemkeltés mindig a nemzeti oldallal és az MKP-val volt összemosva. Az autonómia, a melldöngetés, a magyarkodás, a társadalom szlovák része és a Híd szerint is mind ok volt arra, hogy rettegjünk. Nem gondolom, hogy az egészséges (nem soviniszta) nemzeti öntudatnak, bárkiben is félelmet kellene keltenie. Viszont amit a Morvay-ügy kapcsán láthatunk, sokkal messzemenőbb problémákra enged következtetni. A »spolupráca« ebben a formában nem más, mint alárendeltség. Senki sem tekint partnerként egy olyan nemzetre, amely az együttműködés címszó alatt elfelejti a nyelvét, a kultúráját. Az eset rámutatott, hogy Most tényleg van ok félelemre. Ha azok az emberek mentegetőznek az anyanyelvünk használata miatt, akiknek a hivatásuk az, hogy kiálljanak értünk, akkor mi jöhet még?
A megoldás nem az, hogy meghunyászkodunk. Kiváltképpen egy interetnikus ideológiát a zászlójára tűző csoportosulás – mint a Híd – legfontosabb feladata az lenne, hogy a társadalom szlovák részét kulturált módon toleranciára és elfogadásra nevelje. Pontosan a Híd túlzóan konfliktuskerülő narratívájának köszönhetően hat utópisztikusan a felvetés, hogy a szlovák iskolákban tantárgy legyen a magyar kultúra. Pedig a két nemzet kölcsönös elfogadása nem fog az égből hullani, az előítéleteket csak egymás alapos megismerésén keresztül tudjuk lebontani. Ha félelem nélkül szeretnénk élni Szlovákiában, akkor ezt a célt kell a szemünk előtt tartanunk!”
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
Szerintük komoly tétje van a román választásoknak.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
