Sokan beszélnek a magyar kultúrába beivódott lopásról és korrupcióról, előkerül a szocialista, kommunista és Horthy-rendszerek társadalmi szövetet, együttműködést romboló ereje.
„A másik meghatározó gondolat az építkezés lehetőségeinek hiánya. Az üzletemberek tekintélyes része igen negatívan ítéli meg azt, hogy miképpen működik ma Magyarország. A fentebb értékesnek nevezett kultúra, sokszor alkalmazkodásra és innovációra képtelennek, lomhának, zártnak és kicsinyesnek látszik. Nem egyszeri eset, hogy a büszke és a lemondó önértékelés elemeit valaki egyszerre hangsúlyozza.
Sokan beszélnek a magyar kultúrába beivódott lopásról és korrupcióról, előkerül a szocialista, kommunista és Horthy-rendszerek társadalmi szövetet, együttműködést romboló ereje – sőt: még a fentebb szinte egekbe magasztalni látszott kreativitásról is kiderül, hogy csupán illúzió.
A 46 negatív állítás olykor balkáninak nevezi a magyar kultúrát, rossznak látja a vállalkozók adómorálját éppúgy, mint az adószedés intézményeit, beszél az értelmiségiek álfüggetlenségéről, az egymás közötti bizalmatlanságainkról, az egymás megsegítésére vonatkozó igény hiányáról, irigységről, káros előítéleteinkről.
Szó esik még kedély- és hiánybetegségeinkről, rossz élelmiszereinkről, múltba tekintő pesszimizmusunkról, a sikerrel szembeni ellendrukkerség kultúrájáról, a tehetségesek elvándorlásáról, a szerződések kétségességéről, pénzügyi tudatosságunk hiányáról és kulturális átprogramozásunk szükségességéről.
A negatív állítások e provokatív egymás mellé helyezése egy olyan képet fest le, ami alapján meglepő, hogy egyáltalán vannak kulturális eredmények és sikeres emberek Magyarországon. A negatív jelenségek okait (ha beszél róla) a legtöbb vezető a történelem sajátosságaiból vezeti le – ebből pedig az következik, hogy a negatív dolgok nem öröktől fogva vannak, és nem örökké tartanak, megváltoztatásuk viszont mégis beláthatatlan erőfeszítéseket követel.
Nem lényegtelen az sem, hogy milyen viszonyítási pontokat használ e változatos, ámde sokszor ismétlődő társadalom- és kultúrakritika. Ha másokkal hasonlítják össze magunkat, akkor alapvetően a fejlett, nyugati országok közállapotai tartják mérvadónak a Forbes által bemutatott üzletemberek. Ha folyamatokról és trendekről beszélünk, akkor a történelmi károkon túl a rendszerváltás utáni fejlemények kerülnek előtérbe.
Ezek kapcsán nagyon kevésszer esik szó fejlődésről. A pozitív trendekre vonatkozó utalások konkrét területekre irányulnak, vagy egyszerűen a kapitalizmus kialakulásáról szólnak. Az emberek gondolkodásmódját vagy a társadalom közérzetét viszont szinte mindig a fenti negatív megközelítésben említik.”
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
A szerb állami olajvállalat hétfőig vár választ a Mol-tól.
A tárgyalások középpontjában az azerbajdzsáni olaj- és gázkitermelés további bővítése állt.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
A német kabinet belső konfliktusai, a gazdasági nehézségek és az AfD erősödése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a berlini vezetésre.
Aleksandar Vucic számára még mindig Magyarország ajánlata a legjobb.
Az új agrárminiszter szerint a gazdák nem várhatják el, hogy csak az állam támogatásával vészeljék át a káreseményeket.
Jelentős politikai győzelmet aratott Olaszország az Európa Tanács kisinyovi miniszteri ülésén, ahol a 46 tagállam elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezését.
