Sokan beszélnek a magyar kultúrába beivódott lopásról és korrupcióról, előkerül a szocialista, kommunista és Horthy-rendszerek társadalmi szövetet, együttműködést romboló ereje.
„A másik meghatározó gondolat az építkezés lehetőségeinek hiánya. Az üzletemberek tekintélyes része igen negatívan ítéli meg azt, hogy miképpen működik ma Magyarország. A fentebb értékesnek nevezett kultúra, sokszor alkalmazkodásra és innovációra képtelennek, lomhának, zártnak és kicsinyesnek látszik. Nem egyszeri eset, hogy a büszke és a lemondó önértékelés elemeit valaki egyszerre hangsúlyozza.
Sokan beszélnek a magyar kultúrába beivódott lopásról és korrupcióról, előkerül a szocialista, kommunista és Horthy-rendszerek társadalmi szövetet, együttműködést romboló ereje – sőt: még a fentebb szinte egekbe magasztalni látszott kreativitásról is kiderül, hogy csupán illúzió.
A 46 negatív állítás olykor balkáninak nevezi a magyar kultúrát, rossznak látja a vállalkozók adómorálját éppúgy, mint az adószedés intézményeit, beszél az értelmiségiek álfüggetlenségéről, az egymás közötti bizalmatlanságainkról, az egymás megsegítésére vonatkozó igény hiányáról, irigységről, káros előítéleteinkről.
Szó esik még kedély- és hiánybetegségeinkről, rossz élelmiszereinkről, múltba tekintő pesszimizmusunkról, a sikerrel szembeni ellendrukkerség kultúrájáról, a tehetségesek elvándorlásáról, a szerződések kétségességéről, pénzügyi tudatosságunk hiányáról és kulturális átprogramozásunk szükségességéről.
A negatív állítások e provokatív egymás mellé helyezése egy olyan képet fest le, ami alapján meglepő, hogy egyáltalán vannak kulturális eredmények és sikeres emberek Magyarországon. A negatív jelenségek okait (ha beszél róla) a legtöbb vezető a történelem sajátosságaiból vezeti le – ebből pedig az következik, hogy a negatív dolgok nem öröktől fogva vannak, és nem örökké tartanak, megváltoztatásuk viszont mégis beláthatatlan erőfeszítéseket követel.
Nem lényegtelen az sem, hogy milyen viszonyítási pontokat használ e változatos, ámde sokszor ismétlődő társadalom- és kultúrakritika. Ha másokkal hasonlítják össze magunkat, akkor alapvetően a fejlett, nyugati országok közállapotai tartják mérvadónak a Forbes által bemutatott üzletemberek. Ha folyamatokról és trendekről beszélünk, akkor a történelmi károkon túl a rendszerváltás utáni fejlemények kerülnek előtérbe.
Ezek kapcsán nagyon kevésszer esik szó fejlődésről. A pozitív trendekre vonatkozó utalások konkrét területekre irányulnak, vagy egyszerűen a kapitalizmus kialakulásáról szólnak. Az emberek gondolkodásmódját vagy a társadalom közérzetét viszont szinte mindig a fenti negatív megközelítésben említik.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A magyar politika lassan 20 év után először egy kétszemélyes drámává változott.
Erre építhetnek: Kecskeméten található Európa egyik legnagyobb gyártókapacitással rendelkező üzeme.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
