Ideje van a kegyeletnek

2016. február 18. 09:06

Lehet-e háborús bűnökkel vádolni az egyszerű bakákat?

2016. február 18. 09:06
Veczán Zoltán
Magyar Nemzet

„Kitörni a budai Várból 1945. február 11-én a körülmények ismeretében – erről ír például Ungváry Krisztián történész – ésszerűtlen lépés volt, amely húszezer német és magyar katona életébe került. De a felelősség ezért akkor sem a hazájukért utolsó töltényig küzdő katonáké, hanem a hadműveletet önkényesen elrendelő budapesti német parancsnokságé.

Nem én vagyok az első, aki felteszi a kérdést: lehet-e háborús bűnökkel vádolni az egyszerű bakákat? Ráadásul az elesettek emlékét csendben ápolók is válogatás nélkül megkapják ezt a stigmát azoktól, akik vagdalkozásukkal máris óriási szívességet tettek a neonáci szervezeteknek. Mert aki eredetileg csak a nagyapja sírjára szeretett volna kegyeletből elhelyezni egy virágot, annak azzal kellett szembesülnie, hogy emiatt egy egész politikai oldal vádolja őt náciszimpátiával. Vajon ezután kinél kereshette az igazságot: a sírgyalázó, emlékműrongáló, hivatásos antifasisztáknál, vagy szélsőjobbos, de őt tárt karokkal váró »bajtársaknál«?

Mert ez volt, és most is ez a választék. A mérsékelt jobboldal nem mer állást foglalni a kérdésben. A mérsékelt bal pedig nem tud megszabadulni posztkommunista történelemszemléletétől. Holott mindkettő beláthatná: a saját hazája földjén elesett katona tiszteletet érdemel. A rendszert, amely halálba küldte, el lehet és el is kell ítélni, de a katonák többsége csak az otthonát védte. Jár nekik a kegyelet.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 57 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2017. március 12. 15:32
Édesapám is itt harcolt Budapesten. Azonban a századparancsnoka feloszlatta a századát, mert nem volt magyar ügy. A németekkel harcolni német ügy, az oroszokhoz átállni orosz ügy. Mindkettő rossz.Már a várba nem szorultak be, mert Budapesten könnyebben el tudtak rejtőzni. Ezért nem vettek részt a kitörésben, dezertáltak. És meg is úszták.
balbako_
2017. március 12. 15:31
Az, hogy ez maga szerint miért marxista álláspont, hogy őszinte legyek még az idézet elolvasása után is tömény baromság. Én Carl von Clausewitz, aki egyébként a magyar tiszteknél kötelező tananyag volt, alapján állapítottam meg amit írtam.A háború nem cél, az eszköz. A háborúnak addig van értelme amíg a győzelemre van esély. Pláne úgy, hogy amikor ez nálunk, magyar területen tart mi a magyar érdek? Nos a magyar érdek a lehető legkisebb vér és anyagi áldozattal túlesni rajta. "Ha te azt állítod, hogy a Budán körülzárt magyaroknak és németeknek ebben a helyzetben (a fent vázolt állás alapján) tudniuk kellett volna, hogy hogyan ér véget a háború, számukra mi a stratégiailag és humánusan helyes magatartás, akkor hülyébb vagy a bolsevikoknál is." A hülye jelzőre maga tarthat joggal igényt, mert az itteni német főparancsnok háromszor is kérte Hitlert, hogy az értelmetlen küzdelem helyett visszavonulhasson és egyesülhessen az Osztrák (akkor Németország határán) határon összevont német erőkkel. Csakhogy ezt Hitler megtagadta. Az eredmény a teljes bekerített sereg felmorzsolása anélkül, hogy a nyert időből profitálhattak volna, azaz szakmai dilettantizmus a javából. Hát csak olvasgassa szorgalmasan Marx Károlyt, mert hozzá már most hozzáhülyült és olvasgasson polgári történelmet.
balbako_
2017. március 12. 15:31
Miután olvasni tán tud, de szöveget értelmezni nem, idézem amit írtam aztán kérdezzen meg egy magánál okosabb embert mit is írtam. Íme:"Már a várba nem szorultak be, mert Budapesten könnyebben el tudtak rejtőzni." Azaz a szovjet erők először Budapestet kerítették be, majd a gyűrűt (és a túlélés esélyét) egyre szorosabbra fogva végül a Budai Várat. Hozzáteszem a várba szorult magyarok száma 30 ezer fő volt ami nyilvánvalóan azt mutatja hogy nagyon sokan rájöttek arra, hogy mibe csöppentek és, leléptek a harcok során.
balbako_
2017. március 12. 15:30
Most akkor miről is beszélünk? Állítottam egyetlen értelmes dolog volt a magyar katonák részéről az értelmetlen vérontás befejezése. Maga ezt vitatta. Aztán most elmeséli mi lett a hadifoglyok sorsa. 1. magyar hadsereg létszáma 1944 augusztusában elérte a 200 000 katonát, A 2. magyar hadseregből 17000 érkezett haza a SZU-ból feltöltötték erdélyi állománnyal és mire a harcok idáig értek a hadsereg erdélyi része lelépett.(meghalt, fogságba esett) A 3. hadsereg Délvidéken állomásozott és magyar parancsnokság alatt utoljára Makó körüli harcokban vett részt. Október 3-án a német 6. hadsereg átvette a 2. magyar hadsereg arcvonalának parancsnokságát, így a magyar haderő ettől kezdve gyakorlatilag már semmilyen önálló tevékenységet nem folytatott. A 2. és 3. hadsereg hadrendje felborult, egységeiket az éppen szükséges frontszakaszokon vetették be a német haditerveknek megfelelően. Ez volt a dezertálások oka és ezért nem maradt a várban csak 30 ezer magyar katona. Ezzel befejeztem a történelemórát.( A maga által vitatott "hőstett"Német parancsnokság alatt német érdekekért folyt. Ezt minden értelmes kortárs felismerte és lelkiismerete szerint döntött.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!