Jé, a lakásajtó!

„»Találatok erre: lakásajtó« – ­mondta nekem a Google, amikor azt kértem tőle, keressen találatot a lakájsaj­tóra. Nem értette, miért áll a lakásajtóban egy jé. Ilyet ő nem ismer. Jó neki.

Hónapok óta várom, hogy mondjanak már nekünk valamit a lakájsajtóságunkról. De pár napja már nagyon. Azért is zaklattam Google urat. Tarr Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese már hónapokkal ezelőtt lenyilatkozta, hogy a Hír TV-nek a Fidesz folyamatosan megmondta, mit csináljon, és azt csinálta. Ezzel senkinek nem mondott újat. Az volt új, hogy elmondta. Pár napja a Médiapiacnak adott interjújában részletezte: »A kormány­zati kommunikációért felelős illetékesek mondták meg, mi a heti aktuális pártüzenet, mire készüljünk, mit kell a műsorokba ágyazni, kit hívjunk meg, ki milyen ügyben nyilatkozzon, hol és mit hangsúlyozzunk.« Néha ugyan megpróbáltak »sajtószerűek maradni«, de »az igazság az, hogy kiszolgáltuk a rendszert«.

Miután elismerték, hogy ők voltak Fidesz úr lakájai, valamit mégis mondaniuk kellene arról, hogy mik voltunk mi. Tudniillik annak az orbánista kommunikációnak, melyet ők alázatosan szolgáltak, az volt az egyik lényeges eleme, hogy az urukkal szemben kritikus sajtó: lakájsajtó. Ez állandó publicisztikai eleme volt kivált a Magyar Nemzetnek, melyet Tarr Péter főszerkesztő-helyettesként jegyzett. Találomra idézünk egy példát a számtalan közül az MNO-ról: »A balliberális lakájmédia mint a Népszava, a Népszabadság, a 168 Óra, a Magyar Narancs, az ÉS, a Klubrádió, az ATV, a Hócipő és a megszámlálhatatlan internetes felület tobzódik a gyűlölködésben.«”