„A feladat világos: újra kell gondolnunk az iskola igazi természetéről, céljáról, lehetőségeiről alkotott elképzeléseinket az információs kor viszonyaira. Az, hogy a mai magyar kormány szétrombolta azt is, ami létezett, nem ment fel minket a jövő szemében. Az, hogy a mai oktatásirányítás traumatizálja az ország tanárait, tanulókat és szülőket egyaránt, és rettentő gátlásokat kényszerít óvodától gyermekeinkre, nem ment fel minket a gondolkodás alól.
2030-ban senki nem mondhatja majd, hogy »elnézést, de hülye volt a kormány 15 éve, tervgazdaságot épített, ezért ezt nem tudom megcsinálni«.
Az információ kora itt van, a kreatív ember, a tanuló társadalom realitása itt van. Engedjük el a lexikális tudást zsúfoló, tanárt, gyereket, szülőt agyonterhelő iskola lejárt ötleteit, lépjünk tovább a XXI. századba. Találjuk ki most, hogy a Klik felszámolása után, a helyi önrendelkezés és a kiszámítható finanszírozás világában hogyan lépünk hónapról hónapra a kreatív, esélyteremtő iskola felé. Mert ennek alapjait akkor is lerakhatjuk, ha a kormányban nem értik meg, hogy mi ez az egész, és miért fontos.”