Foghatják a fejüket a nyugati cégek vezetői: Putyin nem fog sírni utánuk
Az orosz elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is.
Orbán Viktornak várhatóan számot kell majd adnia arról, hogy miért akadozik a beruházás, és hogy milyen módon védekezik az uniós vizsgálatokban szereplő vádak ellen, hogyan folytatja az építkezést, ha az EU leállíttatja a projektet. Interjú
„A kormány részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, melyek szerint bármi is történik az uniós vizsgálatok során, és az EU hiába kérte, hogy egyelőre ne vegyünk fel pénzt az orosz hitelkeretből, a kormány még idén lehívja az első kölcsönrészletet. Miként vélekedik erről?
A kormányzat előremenekül. Igyekszik visszafordíthatatlanná tenni az építkezés folyamatát. Olyan helyzetet készül teremteni, hogy ne, vagy csak óriási költségek árán lehessen leállítani a reaktorépítést. Azt szeretné, ha minél hamarabb eljutnánk a költekezés olyan szintjére, hogy már ne legyen visszaút. Ez azért rémisztő, mert egy-két év múlva olyan helyzetbe kerülhetünk, mint ami több más atomerőmű-projekt esetében kialakult. Vagyis félig vagy egészen kész erőművek állnak, amelyeket nem helyeztek üzembe különböző okok miatt, például Németországban vagy Ausztriában. Vagy óriási költségtúllépés mellett próbálják befejezni az időben is csúszó, egyre katasztrofálisabb beruházásokat, mint Franciaországban és Finnországban.
Miért ragaszkodik ennyire a jelenlegi kormánypárt ehhez az építkezéshez?
Több oka is lehet erre. Például az, hogy politikai presztízsveszteség lenne a kormánynak, ha kihátrálna az építkezésből. Az is lehet, hogy a kabinet energetikai tanácsadói elavult szemléletet képviselnek, ezért a makacs ragaszkodás. De szerintem van még egy apróság, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Az, hogy – kamatok nélkül – 4000 milliárd forintos beruházásról beszélünk. Magyarországon pedig az óvatos becslések szerint is 15 százalékos korrupciós veszteséggel lehet számolni az állami beruházások esetében. Ez pedig azt jelenti, hogy 600 milliárd forintos összeg eltűnése kalkulálható előre a projekt megvalósítása során.
Orbán Viktor miniszterelnök lapunk értesülései szerint februárban találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. A megbeszélésen az egyik fő téma feltehetően a paksi építkezés lesz. Milyen mondanivalójuk lehet a feleknek?
Lesz mit megbeszélniük. Orbán Viktor kormányfőnek várhatóan számot kell majd adnia arról, hogy miért akadozik a beruházás, és arra is kell valamiféle választ adnia, hogy milyen módon védekezik az uniós vizsgálatokban szereplő vádak ellen, és hogyan folytatja az építkezést, ha az EU leállíttatja a projektet. Putyinnak pedig vélhetően arról kell majd biztosítania a magyar felet, hogy az eredetileg ígért feltételekkel a rendelkezésére áll a tízmilliárd eurós kölcsön. Annak ellenére, hogy a hitel folyósítására kijelölt orosz állami Vnyesekonombank gyakorlatilag a csőd szélén áll, és a talpon maradáshoz hozzávetőleg 18 milliárd dolláros azonnali tőkeinjekcióra van szüksége. Úgy vélem, most alakult ki az a helyzet, amikor egyik félnek sem kellene erőltetnie az építkezést. A racionális szereplőknek meg kellene várniuk, amíg tisztázódnak a vitás kérdések az EU és a magyar kormány között, illetve javul valamelyest az alacsony olajárak miatt padlóra került orosz költségvetés helyzete. De egy szóval sem állítom, hogy racionális szereplők fognak tárgyalni.”