„Természetes és jogos a társadalom igénye a kompetens szakértő által készített, szakmailag helyes és pártatlan szakvéleményekre. Természetes a kirendelők igénye ugyanerre, azzal, hogy a szakvélemény legyen érthető és időben előterjesztett. Tudjuk, hogy a közelmúltban előfordult néhány olyan szakvélemény, – az évi több tíz- vagy százezer között, – amely kedvezőtlen társadalmi visszhangot váltott ki.
Összefoglaló megállapításunk szerint azonban a törvény a jelenlegi szövegezésében nem segítené sem a társadalmi érdekek érvényesülését, sem a folyamat jobbítását, mert nem ezekkel foglalkozik.
A törvény ezek helyett a hangsúlyt a kamarai vezetés centralizálására, a demokratikus működés korlátozására, a szakértők fegyelmi fenyegetésének és anyagi terheinek növelésére és a jelenlegi vezetők nagy részének diszkriminatív mellőzésére helyezi. A tagjainkkal kapcsolatos eljárásokban megszüntetné a fellebbezéses jogorvoslatot és ezzel az ismételt alapos vizsgálat lehetőségét, ez a statáriális jellegű eljárás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A szakértők eddig is meglévő személyes fenyegetettségének fokozása a törvénytervezetben uralkodó szempont, és ha ez hatályba lép, a már évek óta amúgy is jelentősen csökkenő létszám pótlását megnehezíti, a jelentkezőket elriasztja. Nem lehet minden problémát szankcionálással megoldani, főleg azokat nem, amelyeknek a szakértőn kívüli a forrása.
A vidéki tagságot súlyosan sérti, hogy a területi elv nem érvényesül a tervezetben. Nincs arra szabályozás, hogy a meglévő és rendesen működő területi kamarai rendszer eredményei miként kerülnének megtartásra úgy, hogy az egy kamarává való átszervezés ne járjon komoly veszteségekkel és költségekkel. Az egymással konkurens szakértőkre bízott minősítési rendszer alaptalan kizárásokhoz vezethet. (...)
Súlyosan sérelmes és alkotmányos alapjogot sért az a diszkriminatív rendelkezés, mely szerint a jelenlegi területi kamarai elnökök döntő többsége a felállítandó kamarában semmilyen tisztségre nem lenne választható, jelenlegi munkánkat ez kilátástalanná teszi, és idő előtti kollektív lemondásunkat válthatja ki. Megjegyezzük, hogy munkánkat a hatályos jogszabályok mentén végezzük, a törvény indokolásában pedig a fiatalításra való hivatkozás nem valós, mert a körülírás szerint a kizárásba bele nem eső személyek ugyanabba a korosztályba tartoznak, mint a kizárandók.