Határozottan. Csak Németországba közel egymillió ember érkezett, akik közül most egy csapat megvadult vagy felbujtott fiatalember csinált valamit, ami elfogadhatatlan. Főleg, hogy Németország beengedte a területére, és szabad mozgást, sőt lakhatást és pénzt is adott ezeknek az embereknek. Hogy nem tudtak arról, mit szokás tenni a másik emberrel, az itt most irreleváns, mert egyetlen kultúrában sem megengedett a nőket nyilvános helyen inzultálni, főleg nem csapatosan. Ezek az emberek brutális bűnt követtek el, ha bizonyítható, hogy részt vettek a cselekményben, vagyis konkrétan molesztálták a nőket és agresszíven léptek fel az utcán sétáló emberekkel szemben, akkor ki kell toloncolni őket. De ehhez először bizonyítani kell, ha már a rendőrség semmit sem csinált ott helyben – utólag nem lehet csak úgy bemondásra bevinni az őrsre akárkit. Ha most kitoloncolnának hirtelen 500(!) embert azért, mert nőket molesztált, az akkor is csak 0,05 százaléka volna annak az embertömegnek, akik beléptek Németország területére. És ha már annyira felháborít minket ez az eset, akkor mit gondolunk arról, hogy Magyarországon minden héten legalább egy nőt meggyilkol a férje vagy az élettársa? Én továbbra is azt mondom, hogy az Európába érkező embertömeg legfőbb jellemzői, hogy félnek ott maradni, ahol éltek, szeretnének békében, emberhez méltóan élni, és igyekeznek megfelelni az európai körülményeknek. Én soha nem fogom azt mondani, hogy egy afrikai vagy közel-keleti származású ember hajlamosabb a bűnözésre, mint egy európai. Mert én az egyén döntéseiben hiszek, és nem fogadom el a kollektív bűnösség elvét.”