Uber-sofőr vagyok, hogyan adózzak?

„A mobil alkalmazások segítségével igénybevett személyszállítási szolgáltatás nyújtóinak (például Uber-sofőrök) adókötelezettségeik teljesítése során az egyes adó jogszabályok általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

Adószám kiváltása szükséges

A platform alkalmazásával összefüggő szolgáltatást nyújtó, másik tagállamban letelepedett céggel szállítási szolgáltatóként szerződéses kapcsolatban álló belföldi személy (a továbbiakban: vállalkozás) a saját nevében és ellenérték fejében nyújt szállítási szolgáltatást az utasnak. Szolgáltatásának üzletszerűségére tekintettel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 5. § (1) bekezdése és 6. § (1) bekezdése alapján áfa-alany. Ezért adózóként való bejelentkezési kötelezettség terheli, melynek során az Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószámot állapít meg a számára. [A gazdasági tevékenység bejelentésének elmulasztása illetve a gazdasági tevékenység adószám hiányában való folytatása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseibe ütközik és a hivatkozott jogszabály előírásai alapján szankcionálható.]

Közösségi adószámra is szükség van

A vállalkozásnak a közösség másik tagállamában letelepedett adóalanytól igénybevett fuvarszervezési szolgáltatás miatt közösségi adószámmal kell rendelkeznie, amelyet a vállalkozás bejelentése alapján állapít meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az igénybevett [az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerint belföldön teljesülő] fuvarszervezői szolgáltatás után a vállalkozást – az Áfa tv. 140. § (1) bekezdés a) pont szerint – adófizetési kötelezettség terheli és összesítő-nyilatkozat benyújtási kötelezettsége van. (Ezen igénybevett szolgáltatás tekintetében az adó alapját az utas által megfizetett ellenértékből a vállalkozásnak a külföldi cég által kifizetett/kifizetendő összeggel csökkentett része képezi.)

Számlát kell adni az utas részére

A sofőrt az utasok számára nyújtott szolgáltatás után adó fizetési, bevallási és számlaadási kötelezettség terheli. Az utas nem közvetlenül a sofőrnek fizet viteldíjat és azt nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel teljesíti, ezért – az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja alapján – a sofőr nem mentesülhet a számlaadási kötelezettség alól. Az utas számára nyújtott szolgáltatásról minden esetben számlát kell kibocsátania, legkésőbb a szolgáltatás teljesítését követő 15 napon belül. A szolgáltatásról kibocsátott számlában adót is tartalmazó ellenértékként az utas által megtérített teljes összeget kell szerepeltetnie.

ÁFA mentesség

A sofőr az alanyi adómentesség választására meghatározott feltételek teljesítése esetén lehet adómentes – vagyis akkor, ha az adóköteles tevékenységéből származó bevétele éves szinten, időarányosan nem haladja meg a 6 millió forintot – és az alanyi adómentesség választására vonatkozó előírásokat teljesíti. Az alanyi adómentes sofőrt az általa nyújtott szállítási szolgáltatás tekintetében számlaadási kötelezettség, és másik tagállambeli adóalanytól igénybevett szolgáltatás tekintetében adó bevallási és megfizetési, valamint összesítő-nyilatkozat benyújtási kötelezettség terheli.

Bővebb tájékozódását Információs füzeteink segítik: az általános forgalmi adózásra vonatkozó alapvető tudnivalókat a 14. számú, a számlázásra vonatkozóakat a 18. számú, a közösségi adószámra vonatkozó legfontosabb szabályokat a 27. számú, a másik tagállamból igénybevett szolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat a 29. számú információs füzet ismerteti.

Választható adózási formák

A jövedelme utáni adózás annak függvényében alakul, hogy milyen vállalkozási formában végzi a tevékenységét.

Egyéni vállalkozóként

Amennyiben egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, úgy az abból származó jövedelme után választási lehetősége van arra nézve, hogy

• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alapján vagy
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) egyéni vállalkozókra előírt rendelkezései (49/A.§-57.§, 10-11. számú mellékletek) szerint

állapítja meg adókötelezettségét.

A Katv. szerinti adózás választása esetén a főállású kisadózónak havonta 50 ezer forint, ha nem minősül főállásúnak, akkor havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. A Katv. alapján adózó főállású egyéni vállalkozó a Katv. szerint biztosított, vagyis egészségügyi pénzbeli és természetbeni ellátásra és nyugdíjra szerezhet jogosultságot, ezért külön járulékot nem kell fizetnie, azt a havi 50 ezer forintos tételes adó tartalmazza. Annak érdemes ezt választania, akinek az éves bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg.

A részletes szabályokat megtalálhatja a 61. számú információs füzetben.

Amennyiben az szja szerinti adózást választja, úgy ezen belül is kétféle lehetősége van. Évi 15 millió forintos bevételi határig választható az átalányadózás, ekkor bevételének a 20 százaléka után 15 százalék a személyi jövedelemadó. A másik lehetőség a vállalkozói személyi jövedelemadózás, ahol a személyes közreműködés ellenértékeként vállalkozói kivétet könyvelhet, mely után az összevont adóalap részeként 15 százalék személyi jövedelemadót fizet. Ezen túl a vállalkozói jövedelme után – mely a vállalkozói bevétel és a vállalkozói költség különbözete (a vállalkozói kivét is költségnek minősül) – 10 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

A vállalkozói osztalékalap után – melyet a vállalkozó jövedelméből kell kiszámítania – 15 százalékos személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottnak minősül, így járulékfizetési kötelezettsége is keletkezik. Az egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó részletes információk megtalálhatók a 3. számú információs füzetben.

Társas vállalkozóként

Abban az esetben, ha társas vállalkozói formát hoz létre, akkor a vállalkozás által választott adózási mód szerint kell az adókötelezettségének eleget tennie, mely lehet társasági adó, vagy – feltéve hogy betéti társasági formában működik – a Katv. szerinti tételes adózás. A társasági adó részletes szabályairól a 41. számú tájékoztató füzetben olvashat.

A vállalkozási formától függetlenül (akár egyéni, akár társas vállalkozóként) – amennyiben két évet meghaladóan működik a vállalkozás az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) szerinti adózás is választható. Az erre vonatkozó részletszabályokat az 5. számú tájékoztató füzet tartalmazza.

Reméljük, összeállításunkban minden kérdésére válasz kapott. Amennyiben további kérdése merül fel, úgy munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére ügyfélszolgálatainkon vagy a 06-40/42-42-42 telefonszámon.”