Tabuk a véleményfolyosón

„»Ami a nők munkavállalási jogát illeti, meg kell állapítanunk, hogy (...) a nő szerepe a társadalomban elsősorban az, hogy anya és feleség legyen.« »A gyermeknevelés létfontosságú feladat, mely nagymértékben formálja a nemzet jövőjét.«

A fenti két idézet nem Ákostól vagy Kövér Lászlótól származik, hanem A nő szerepe az iszlámban című füzetben jelent meg, kiadója pedig a göteborgi mecset. Ebben nemcsak a nő szerepéről, kötelességeiről esik szó, hanem a férfi és a nő kapcsolatáról is a házasságban. A férfi kötelessége a megélhetés biztosítása – olvashatjuk, de a férj, ha szükségesnek látja, testi fenyítéssel is élhet. Ám ügyeljen arra, hogy az látható nyomot ne hagyjon…

Mindenképpen tanulságos a füzetet lapozgatni, akár összehasonlításképpen is, hogy a demokratikus Európában, a keresztény szemléletű vagy liberális ideológián nyugvó társadalmakban ki mit mond a nő szerepéről és jogairól, és ezzel szemben – vagy ezzel párhuzamosan – mit mutat a gyakorlat.

A göteborgi mecset által terjesztett svéd nyelvű füzetecske sok helyre eljut. Azok is megkaphatják például az őket látogató imámtól, akik az európai társadalmak értékrendje és törvényei alapján szexuális bűncselekmény miatt töltik börtönbüntetésüket. Olyanok, akik gyermekek vagy nők ellen követtek el erőszakot. Eközben a svéd sajtó és a közösségi média Csipkerózsika-álmából ébredve éppen azzal van tele, hogyan eshetett meg, hogy egy 2014-es és 2015-ös ifjúsági fesztiválon migráns, főleg afgán férfiak tömegesen zaklatták a nőket – akárcsak szilveszterkor Kölnben –, és hogy lehet az, hogy mindez csak most derül ki? (...)

A csak most kipattant botrány rávilágít arra, hogyan zárt össze a rendőrség és a média, s hogyan áldozta fel a tényeket a PC oltárán.”