Mi a nemzeti érdek?

„Az erős Európa és az ehhez szükséges szorosabb integráció tehát nem a nemzeti érdekekkel ellentétes, hanem Orbán Viktor és köre korlátlan és ellenőrizetlen hatalmi, valamint anyagi érdekeivel. Ezek érvényesülését korlátozzák ugyanis az uniós értékek, a demokrácia és a jogállamiság normái, szabályai. Ezért éleződik 2010 óta szinte folyamatosan az Orbán-kormány és az uniós intézmények viszonya, ezért fordul szembe a magyar kormányfő az uniós döntésekkel, ezért ellenzi többek között a menekültügy közös megoldását, ezért hirdetett évekkel ezelőtt képtelen módon szabadságharcot a Magyarországot szerinte gyarmatosítani akaró EU ellen. Ezért szólja le a nyugati liberális demokráciát és ezért tekinti modellnek az illiberális államokat, Putyin Oroszországát és más hasonló, tekintélyuralmi rendszereket.

Az elemzők szerint a budapesti tárgyaláson Cameron és Orbán egyetértettek. Mindketten az erős Európa és a kevésbé szoros integráció mellett foglaltak állást, szándékosan figyelmen kívül hagyva, hogy a két cél kizárja egymást. Van azonban egy lényeges különbség a két egybeesőnek tűnő álláspont hátterében. Cameron nem kérdőjelezi meg az uniós értékrendet, tiszteletben tartja a demokráciát és a jogállamiságot. A szorosabb integrációtól a brit közvélemény miatt zárkózik el. Az uniós értékrendet lépten-nyomon tudatosan megsértő Orbán viszont a személyes hatalmát félti az integráció erősödésétől. Ezért a brit kormányfőnek nyújtott támogatása - akárcsak az egész orbáni külpolitika -, nem a nemzet érdekeit, hanem azok kárára a saját érdekeit szolgálja. Azzal pedig, hogy igyekezett némi megértést mutatni az Egyesült Királyságban dolgozó uniós munkavállalók szociális juttatásainak korlátozása iránt, nemcsak az ott dolgozó magyarokat, de a többi uniós munkavállalót és országaik kormányait is magára haragította.”