Osztrák fegyverletétel: a kormány fizet a szíriai menekülteknek, ha hajlandók hazatérni
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
A határvédelemnek a valóság és a politikai realitás előbb-utóbb érvényt szerez: ezt várják el a biztonságukat, valamint a társadalmi- és kulturális szokásaikat fenyegetve érző európai államok polgárai.
„A sors iróniája, hogy míg Brüsszel és több nyugat-európai ország is a közös megoldások szükségességéről beszél, addig például – a Magyarországot az úgynevezett tagállami megoldások miatt korábban elítélő – Ausztria most egy tagállami eszközhöz nyúl, s ideiglenesen felfüggeszti a schengeni egyezmény végrehajtását. Az osztrák kormány döntése már sokadik alkalommal bizonyítja az eddigi lépések kudarcát. Hiába látható komoly nyugat-európai politikai akarat az elvileg humánus kvótarendszer mögött, a gyakorlatban végrehajthatatlannak bizonyul – eddig még 300 bevándorlót sem sikerült elosztani a 160 ezerből. Ugyanerre a sorsa jutott a török-EU megállapodás is: hiába volt komoly politikai akarat a törökökkel való megállapodás mögött – amit egyébként a lassú döntéshozataláról ismert EU érdekes módon viszonylag gyorsan nyélbe ütött –, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s a bevándorlók továbbra is nagy számban érkeznek a Görögországon át vezető útvonalon. Bár a törökökkel való megállapodás akár még hasznos is lehet, hiú ábránd önmagában ettől remélni a schengeni határok megfelelő védelmét.
S akkor már el is jutottunk a biztonsági szempontból leginkább hatékony, összeurópai szinten is alkalmazható megoldáshoz: a határvédelemhez, azaz a schengeni külső határok következetes és szigorú biztosításához. Ahhoz a megoldáshoz, ami nélkül lehetetlen kezelni a bevándorlási válságot, s amit a magyar kormány már a kezdetek óta szorgalmaz. A határvédelemnek a valóság és a politikai realitás előbb-utóbb érvényt szerez: ezt várják el a biztonságukat, valamint a társadalmi- és kulturális szokásaikat fenyegetve érző európai államok polgárai. A társadalmi elvárás pedig megágyaz a politikai akaratnak, a kérdés csupán, hogy mindez egy közös uniós megoldás részeként a schengeni övezet külső határaira irányul, vagy a tagállamok egymástól független döntésével a belső határőrizet sorozatos visszaállításával valósul meg. Utóbbi alighanem a schengeni egyezmény létjogosultságának megkérdőjeleződéséhez vezethet, beláthatatlan következményekkel járhat az EU jövőjére nézve. Bár a bevándorlási válság összetett megoldási javaslatot kíván, Európának be kell végre látnia: a külső határok szigorú védelme nélkül nincs hatékony megoldás!”