Mi igyekszünk úgy véleményt formálni, hogy egyszerre beszéljünk a kérdés humanitárius kihívásairól, és egyszerre figyelmeztessünk arra a veszélyre, mit jelent egy milliós iszlám bevándorlás Európába, más politikai, vallási, kulturális háttérből.
„Negyedszázada szerkeszti a zsidó közélet egyik nagyon fontos orgánumát, a Szombatot. Még mennyi van Önben?
Ezt csak a Jóisten tudja, de valóban már 25 éve szerkesztem a Szombat folyóiratot, amely kiegészült egy nagyon intenzíven működő internetes oldallal, a szombat.org-gal, ahol a havilap mellett napi szinten reflektálunk közéleti, kulturális eseményekre, véleményt mondunk a világról. A Szombatnak ez vált a meghatározó emblémájává, hogy nagyon szuverén hangon szólal meg, és nem egy hangon, hanem sokféle véleménynek teret adva, legyen szó belpolitikáról, közel-keleti eseményekről, az Izraellel kapcsolatos fejleményekről. A lapokat viták éltetik, és ez a szabad szellemiség, ami ma nagyon sok médiumból hiányzik, jellemzője a Szombatnak.
Akkor ez azt is jelenti, hogy vannak még olyan szervezetek, amelyekkel még nem vesztek össze?
Mi nem veszünk össze, legfeljebb véleményt mondunk dolgokról, s ez legfeljebb nem egyezik a közélet szereplőinek a véleményével, de szerintem ez így természetes. A szervezetek objektíven nem tudják önmagukat megítélni, a sajtó, a média feladata, hogy orientálja az olvasóközönséget, véleményt mondjon a hírek mellett. Ezzel adjon olyan hátteret, olyan kontextusokat mutasson be, hogy az olvasó jobban tudjon tájékozódni az olykor zavaros közéleti események között.
Példát tud mondani?
Itt van az idei év egyik legnagyobb európai fejleménye, a népvándorlás a Közel-Keletről. Ezzel kapcsolatban roppant sok kérdés, kétség merül fel, vita zajlik. Egész Európában, az egész világban, a magyar közéletben és sajtóban egyaránt. A legtöbb esetben azt lehet érezni, hogy a véleményformáló médiumok politikai táborok véleményéhez illeszkednek, melyek a hátterükben állnak, s amelyektől támogatást remélnek. Mi igyekszünk úgy véleményt formálni, hogy egyszerre beszéljünk a kérdés humanitárius kihívásairól, és egyszerre figyelmeztessünk arra a veszélyre, mit jelent egy milliós iszlám bevándorlás Európába, más politikai, vallási, kulturális háttérből. Mindez olyan politikai veszélyeket is hordoz, amelynek jeleit már láttuk a Charlie Hebdo elleni merénylet, vagy a legutóbbi párizsi tömegmészárlás kapcsán. Miközben látjuk a veszélyt, az emberi oldalát is megmutatjuk a jelenségeknek. Nagyon sokszor így van ez más közéleti viták kapcsán is. Nem egy szempontot nézünk, nem azt, hogy valakinek az érdekében szólaljunk meg, hanem megpróbáljuk a dolgokat a maguk bonyolultságában, komplexitásában megmutatni.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát.
2026 első Mestertervében szakértőinkkel mi is kiemeleteztük a beszélgetést és azt is, hogy hol csúszott meg a Tisza elnökének számítása.
A magyar miniszterelnök azt is elmondta, mi a legnagyobb baj Brüsszellel.
A magyar sajtótörténet első nagyinterjúja az izraeli miniszterelnökkel – exkluzív beszélgetés a Mandineren.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Szakértők világították meg a változások okát.
Balos elemző ismerte el a Fidesz kongresszusát.
