Az Alkotmánybíróság borsot törhet az EU orra alá

„Most, az ombudsmani indítvány nyomán lesz lehetősége az értelmezésre, kiváltképp az egész történettel összefüggő, úgynevezett hatáskörtranszferről szóló alaptörvényi klauzula kapcsán. Az alaptörvény – és a korábbi alkotmány – szerint ugyanis Magyarország csak az uniós »alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig« és csak »az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit« engedte át az EU-nak. Mindez azt jelenti, hogy EU-s szerv csak az alapszerződésekben megszabottak szerint állapíthat meg kötelezettséget és csak olyan mértékig, amelyre magyar állami szerv az alkotmány szerint is kötelezhető. E hatáskörtranszferből szokás levezetni az EU-jog elsődlegességét (és közvetlenségét is), amelynek gátját elvileg egyedül az EU hatáskörtúllépése (tehát olyan aktusa, melyre az alapszerződés nem hatalmazza fel), illetve az alkotmányos alapjogok képezhetik. Előbbi megállapítására elvileg az EUB-nak van végső döntési kompetenciája, utóbbi pedig nem gyakran merül fel, hiszen a közgondolkodás általában emberi jogi szempontból az EU-jogot fejlettebbnek gondolja a tagállami jogoknál. Az elmúlt időszakban azonban az EUB és az EU-jog ilyen elsődlegességét több posztszocialista ország, de legfőképpen Németország alkotmánybírósága áttörte, kimondva, hogy a hatáskörtúllépésből eredő vagy az alkotmányos alapjogokat – ezzel összefüggésben az alkotmány belső, érinthetetlen identitását – sértő EU-s aktusok kapcsán kizárható az elsődlegesség és megállapítható az alkalmazhatóság tilalma.

Tekintettel arra, hogy a kvótahatározat jó eséllyel a csoportos kiutasítás tilalmába ütközik, valamint arra, hogy e tanácsi határozat meghozatala során az EU túllépte hatáskörét – hiszen egy EU-joggal vélelmezhetően ellentétes döntést szándékozik az EU tagállamaival végrehajtatni –, az Alkotmánybíróság értelmezésével egyelőre »csak« absztrakt módon megállapíthatná, hogy a hatáskörtranszfert sértő uniós aktusokat nem illeti meg elsődlegesség a nemzeti jogban. Ezzel együtt közelebb is kerülhetnénk a két jogrendszer egymáshoz való viszonyának, így a tagállami szuverenitás megítélésének a kérdésében is. Én azt mondom: hajrá!”