A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Ingyen hozzáférhetővé teszi híres programozási nyelvét Stephen Wolfram, az egyik leginvenciózusabb mesterségesintelligencia-kutató.
Stephen Wolfram a sejtautomaták, a komplexitáselmélet, a számítógépes algebra, és általánosságban a mesterséges intelligencia területén alkotott maradandót. 2002-es könyve, az Újfajta tudomány alapmű, a 2009-ben debütált Wolfram Alfa kérdezz-felelek rendszer. Állítását bőséges példatárral, az 1988-as Mathematica szoftverrel, a Mathematica programnyelvével, a tudományos kutatásokat leegyszerűsítő Wolfram Language-el, majd a Wolfram Alfával is bizonyította. Wolfram eldöntötte, hogy a Wolfram Language ingyenes felhőszolgáltatás lesz, és az azt magyarázó anyag szintén ingyen olvasható.
„Ha egy komplex jelenséggel találkozunk, biztosra vesszük, hogy szintén komplex mechanizmusok következménye. Tévedünk: egyszerű, a természet valamennyi szintjén létező programok is produkálhatnak komplexitást, intelligenciát. Azaz az új tudomány egyszerű számítógépprogramokon és nem matematikai egyenleteken alapul. Ezek a programok jelentik mindennek a kulcsát.
Célom, hogy a lehető legszélesebb körben megismerjék, mire képesek a számítások és a számítástudomány. Fontos, hogy az embernek minél kevesebb dolgot kelljen specifikálnia. Ezt úgy érjük el, ha a lehető legtöbb intelligenciát teszünk a nyelvbe, mint például a Wolfram Language esetében. Bizakodom, hogy gyerekek is olyan dolgokat alkotnak majd vele, amelyekre korábban csak a legkülönlegesebb eszközökkel volt lehetőség. A nyelv egyébként olcsó gépeken, például Raspberry Pin is működik. Elég öt-hat sor kódot írni, és a kijelzőn például egy alma vagy Batman-logó 3D renderelése jelenik meg. A gyerekek ezt, és nem a hosszas ismétléseket szeretik.”