Lengyelország leeresztette az új Vasfüggönyt: példátlan méretű erődrendszer emelkedik a határon
A miniszterelnök is megszólalt.
Vagyis Nagy Lajos királyunk lánya volt az első név szerint ismert ember, akiről tudjuk, hogy fogyasztotta az akkor még csak nagyböjt idején sütött krakkói perecet.
„A krakkói perec hivatalos neve obwarzanek, ami szabad fordításban »rövid ideig főtt«-et jelent. Sütés előtt egy pillanatra valóban forró vízbe mártják, ez adja jellegzetes állagát. A főzés nem tipikusan krakkói technika - Magyarországon a Nyugat-Dunántúlon is készítettek sült-főtt perecet. Ami a krakkói finomságot a főzés mellett egyedivé teszi, az a sodrott karikaforma és a készítés helye. Az obwarzanek ugyanis védett eredetű termék, csak Krakkó városában, valamint a krakkói és a wieliczkai járás településein süthető. Többféle ízben kapható - a sós, a mákos és a szezámmagos mellett ma már sajtos vagy magkeverékes perecet is vásárolhatunk.
Az obwarzanek első említése 1394-ből származik. Jagelló Ulászló király és felesége, Anjou (Szent) Hedvig udvartartásának számfejtője írta le ezeket a szavakat: »Dla królowej pani pro circulis obrzanky 1 grosz« (»Királyné asszonynak pro circulis perec 1 garas«). Vagyis Nagy Lajos királyunk lánya volt az első név szerint ismert ember, akiről tudjuk, hogy fogyasztotta az akkor még csak nagyböjt idején sütött krakkói perecet. Száz évvel később, 1496-ban János Albert király privilégiumot adott a krakkói pékeknek, amelyben megtiltotta, hogy más városok is készíthessenek ilyen perecet - vagyis az obwarzanek már több mint ötszáz éve védett eredetű krakkói termék.”