A 2014-es elnökválasztás újra megmutatta, hogy Erdély a Regát minden számítását felboríthatja, mind a képviselőjét, mind a szavazatok számát illetően. Erdély Nagyszeben polgármesterét, Klaus Johannist, a Keresztény-Liberális Szövetség (PNL–PDL) képviselőjét küldte a szorítóba. A baloldal megmaradt Victor Ponta árnyékában, akinek papíron kormányfőként jó eredményei voltak, de plagizált, és kiskirályai közül sokan állnak a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) célkeresztjében.
Pontának az első fordulóban 10 százalékos előnye volt (40,4 százalék állt 30,3 százalékkal szemben). Ezúttal is Erdélynek és a diaszpórának volt meghatározó szerepe. Az arány a második fordulóban megfordult. Johannis a legjobb eredményeket Szeben (80%), Kovászna (78%), Fehér (70%), Temes (67%) megyékben érte el. Elmondhatjuk, hogy Erdély szinte mindig másképp szavazott, mint az ország többi része, minden alkalommal a jobboldal javára billentve el a mérleg nyelvét. Látható, hogy a 2014-es elnökválasztási térkép megdöbbentő módon hasonlít az 1992-esre és az 1996-osra. Ami annak a jele, hogy a baloldalnak soha nem sikerült elcsábítania Erdélyt.
Egy erdélyi szavazatok nélküli Románia a mostani állapota helyett inkább Kazahsztánra, vagy Azerbajdzsánra hasonlított volna.”