Hogy nézne ki Románia, ha Erdély egyszer sem szavazott volna?

„Egyik Facebookos barátom, akinek nem tetszett, hogy az erdélyiek eléggé belezavartak Ponta számításaiba, viccből azt javasolta, hogy a jövőben mi, Kárpátokon inneniek maradjunk otthon és többé ne politizáljunk, ha lehet.

Ha elvégezünk egy utólagos történészkedési gyakorlatot, azt láthatjuk, hogy ebben az esetben Romániát 1990-től mostanáig a PDSR, majd a PSD, Iliescu, Năstase, (Geoană) és Ponta vezette volna. A PSD-nek pedig nem 33-35 százalékos támogatottsága lett volna állandóan, hanem 50 és 55 százalék közötti. (…)

A 2014-es elnökválasztás újra megmutatta, hogy Erdély a Regát minden számítását felboríthatja, mind a képviselőjét, mind a szavazatok számát illetően. Erdély Nagyszeben polgármesterét, Klaus Johannist, a Keresztény-Liberális Szövetség (PNL–PDL) képviselőjét küldte a szorítóba. A baloldal megmaradt Victor Ponta árnyékában, akinek papíron kormányfőként jó eredményei voltak, de plagizált, és kiskirályai közül sokan állnak a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) célkeresztjében.

Pontának az első fordulóban 10 százalékos előnye volt (40,4 százalék állt 30,3 százalékkal szemben). Ezúttal is Erdélynek és a diaszpórának volt meghatározó szerepe. Az arány a második fordulóban megfordult. Johannis a legjobb eredményeket Szeben (80%), Kovászna (78%), Fehér (70%), Temes (67%) megyékben érte el. Elmondhatjuk, hogy Erdély szinte mindig másképp szavazott, mint az ország többi része, minden alkalommal a jobboldal javára billentve el a mérleg nyelvét. Látható, hogy a 2014-es elnökválasztási térkép megdöbbentő módon hasonlít az 1992-esre és az 1996-osra. Ami annak a jele, hogy a baloldalnak soha nem sikerült elcsábítania Erdélyt.

Egy erdélyi szavazatok nélküli Románia a mostani állapota helyett inkább Kazahsztánra, vagy Azerbajdzsánra hasonlított volna.”

*

A szerző saját oldalán megjelent cikkét a Főtér fordította magyarra.