Már minden cég az MI-ban látja a jövő megoldásait, hiszen a gépek gyorsan és okosabban tanulnak már, mint 5 éve.
2015. december 09. 09:41
p
0
0
8
Mentés
Jack Clark
Bloomberg Business
„2015 volt az az év, amikor a mesterséges intelligencia kutatások végre tényleg bebizonyították, hogy mire is jó ez a »játékszer«. Az MI alapú megoldások gyorsak és okosodnak folyamatosan, egy halom olyan feladatot már rá lehet bízni a gépekre, melyeket eddig csak speciális szaktudású emberi erőforrásra lehetett eddig hagyni. Egyre nagyobb szerepet kapnak így az ict cégek életében az MI alapú megoldások, nemcsak a költséghatékonyság végett, de új területek is megnyílnak a »gépi értelem lázadásával«, melyekre a fejlesztőik nem is gondoltak annak idején kinevelésükkor.
Most zajlott Montrealban a Neural Information Processing Systems (NIPS) konferencia a mesterséges intelligencia fejlesztésekről és a annak jövőjéről. Jeff Dean a Google tanácsadója szerint egyre gyorsabbak lesznek, könnyebben tanulnak, komplex feladatokat is el tudnak már látni. A mesterséges intelligencia kutatások 1987-ben kezdődtek meg nagyobb elánnal, mára már minden Szilícium-völgyi cég alkalmaz valamilyen szintű megoldást, mert nem akar kimaradni ebből a versenyből, hiszen piacot veszthet, de az MI ma nemcsak trend, hanem a jövő technológiája. A NIPS-en jelentette be 2013-ban Mark Zuckerberg, hogy MI laboratóriumot indítanak, de a DeepMind is itt mutatkozott be elsőként (ők a játékokban tesztelték a mesterséges elméket), majd meg is vásárolta a Google rögvest.
A mai mesterséges intelligenciák gyorsasága a felhős rendszereknek is köszönhető a technológiai fejlődés mellett, illetve a világot átszövő információs hálózat megfelelő sebességének. Ez az infrastruktúra alkalmas arra, hogy komplex információkhoz jussanak, illetve ezeket el is érhetővé tegyék bárki számára a feladatuktól függően. A kutatók és a fejlesztők már akár élesben is tesztelhetnek újabb megoldásokat, a gépi értelem pedig gyorsan tanulhat, így nem kell a bonyolult és kötelmekkel teli laboratóriumi keretek közé szorítani a teszteket és új fejlesztéseket sem. Az tanulási algoritmusok és metódusok, a neurális hálózat nemcsak olcsó, de hatékony is.
Nem véletlen tehát, hogy a Google, a Facebook és a Mirosoft is élharcosa lett a mesterséges intelligenciás kutatásoknak és alkalmazásoknak. Mindegyik rendelkezik saját MI Laboratóriummal illetve oktatási egyetemi háttériparral és utánpótlással is mára. A Google most mutatta be (a Nature-ben publikálta), hogyan játszik az MI-jük könnyedén a régi Atari játékokkal bármiféle emberi beavatkozás nélkül. A Facebook a vakok számára készített MI alkalmazást, amivel láthatnak újra (a képeket írja le nekik részletesen a mesterséges elme alapú megoldás), a Microsoft pedig a Skype csetjébe használja már sikerrel az automatikus fordító MI gépeit. Sőt állítólag hamarosan az IBM is előrukkol valamilyen MI alapú meglepetéssel még ez év végén.
Mellékesen a startuposodást sem kerülte el a mesterséges intelligencia. A robotikában már kötelező ilyet alkalmazni, ha versenyben akar valaki maradni a megannyi hasonszőrű startup között (Fanuc remek ötlete Japánban), de a festő, embert utánzó robotok, mint a Indico Data Labs megoldása sem működnének mesterséges intelligencia nélkül már. És gondoljunk arra ez még csak a kezdet, 2016 végére már minden okos otthonban is MI-k hemzseghetnek az optimista jóslatok szerint a világ boldogabbik részén. De kell ez nekünk? Élhetünk már gépek nélkül a jövőben?”
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bélus
2015. december 11. 22:30
Azért ezt nem kell nagyon komolyan venni, mert ugyanezt mondták 25 évvel ezelőtt, amikor az "ötödik generációs" számítógépeket fejlesztették. Emlékszik még valaki erre?
A prognózisok sok milliárd dolláros forgalmat jósoltak a mesterséges intelligencián alapuló számítógépek gyártóinak, aztán a PCk megjelenésével egy év alatt tönkrementek.
A business intelligencia most ér el oda, amit a műszaki területeken már évtizedek óta alkalmaznak.
Az egész mesterséges intelligencia kérdés azon bukik vagy áll, hogy tulajdonképpen honnan jönnek a gondolatok, és hogy mit is lehet gondolatnak nevezni.
Ha egy program elvégez egy bármennyire is bonyolult, bármennyire is önmagába visszacsatolt lépéssorozatot, az ki tud-e lépni a saját korlátaiból?
Mivel egy kellően összetett program lépéseit előre soha nem lehet látni, ezért a végeredményt, ami eltérhet az előre kiszámítotottól, bárhogyan lehet magyarázni, akár a gép saját akarataként is.
De ilyen szinten a bicikli saját akarata, ha ledobja a láncot.
Újabb szög az emberiség koporsójába. És van nem kevés barom, aki még tapsol is ennek (na, azokat kellene kiváltani mesterséges intelligenciával, mert természetes nincs nekik).
