Szöllősi Mihály lett az év bortermelője, mondta a telefonban kollégám, Jenei Balázs, miközben igyekeztem visszafelé a szerkesztőségbe. Szuper, hozok tőle pár palackot, és végigkóstoljuk, és estére lehozzuk, hogyan muzsikálnak az év borászának borai, gondoltam, és azzal a mozdulattal be is fordultam a József körúti Mannába, ahol jobb napokon még hűtött Hungaria-rozépezsgőt is tartanak, tehát remek bolt.
A polcokon szinte minden volt, de frissen díjazott neszmélyit nem találtam. Sebaj, cipőt a cipőboltból, bort a borboltból, jött a gondolat, és úgy termett előttem egy Borháló-üzlet, mintha az égiek tették volna oda, olvasva a gondolataimat. Nem hallottam a hírt, Szöllősitől amúgy se tartunk semmit, hangzott az eladó szomorú válasza.
Optimizmusom nem tört meg, a neszmélyi olaszrizlingek milyensége foglalkoztatott.
Se a Bortársaság, se a Veritas borkereskedés – a két legnagyobb hazai borbolthálózat –nincs messze, valamelyik csak tartja Szöllősi Mihály borait, gondoltam naivan. De nem, nem tartják. Majd a Tesco, jött a mentőöv az Astoriára érve, így bementem a szinte a szerkesztőség alatt lévő egységbe, hátha. Hűtött Törley-pezsgőjük volt, ki tudja, Szöllősi Mihály talán azzal koccint majd, viszont az év bortermelőjének borát itt sem sikerült megvennem. Ugyanerre a sorsra jut a vásárló a szemközti Roni ABC-ben is, cserébe vehet mondjuk fehérborokat az egri Bolyki Jánostól 650 forint körüli áron.
Utolsó reményem a Spar volt. Önök szerint volt Szöllősi-bor a Rákóczi úti üzletben? Természetesen nem volt. Persze még most sem adtam fel, hiszen elképzelhetetlennek tartottam, hogy ne legyenek Szöllősi-borok a szerkesztőség egykilométeres sugarában valahol. Továbbsétáltam a Blaha Lujza tér irányába, és milyen jól tettem: a Corvin Áruház földszintjén lévő Spar meghozta a megváltást jelentő Szöllősi-palackot. Modern, egyszerű címke, csavarzár. Burgundi palackforma. 2014-es irsai, 1399 forint.
Le is fotóztam, ott van a cím fölött, láthatják.
De meg már nem vettem. Nagy volt a sor a pénztárnál.