Európát a liberálisok tették tönkre

„Történelmi jelentőségű folyamatoknak lehettünk szemtanúi Európában a mögöttünk álló év során. Milyen irányba tart a kontinens?

 Amit most látunk a felszínen, az a migránsválság és a még véget nem ért gazdasági válság. De valójában a második világháború óta fennálló rendszer az, ami válságba került. Az az Európa, amelyben ma élünk, két alapvető ígéretre épült: a jólét és a béke ígéretére, az építmény alapjául pedig magától értetődően a kontinens keresztény eszmei hagyományai szolgáltak. Ahogy a kereszténydemokrata Robert Schuman, az Európai Közösség egyik alapító atyja fogalmazott, »Európa keresztény lesz, vagy nem lesz«. A hatvanas évektől azonban Európát túszul ejtette a liberális gondolkodás és dogmarendszer, ezért az európai ház alapjai meggyengültek. Így aztán most, amikor az a bizonyos két ígéret is megdőlni látszik, azaz a jólétet kikezdi a gazdasági válság, a békét és biztonságot pedig a migránsválság ássa alá, biztos alapok híján az egész konstrukció recseg-ropog. Itt tartunk most. A felszínen lévő válságok mögött egy komolyabb probléma, az európai identitásválság áll.

(…)

 Többféle forgatókönyv is megjelent, nemrég a mini-Schengen létrehozásának ötletét lebegtették meg az európai vezetők. Az átalakuló Európában újra megerősödhetnek a régiós együttműködések?

A reménysugár a mai borús helyzetben az az összefogás, amely a visegrádi országok között kibontakozóban van. A tény, hogy képesek voltunk a csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel közösen megvédeni a magyar déli határt, az messze a konkrét cselekedeten túlmutató gesztus. Arra világít rá, hogy képesek vagyunk a történelmi gátlásokon felülemelkedni a régióban. A baj ezekből az országokból a megfelelő reflexeket hozta ki: a szolidaritást, összefogást, együttműködést. Ezzel kiváló példát mutatunk Európának, így lehetünk a változás kovászai. Az összefogás a közös határ és az egyik legnagyobb uniós vívmány, a schengeni rendszer megvédéséért egy hiteles és valódi együttműködés. Európa más részein van persze negatív példa is a regionális együttműködésre, amikor egyes országok szűkkeblűségből hangolják össze politikájukat annak érdekében, hogy másokat kizárjanak.

 Ezek szerint továbbra is az egységes Európában hisz? 

Igen, én a nemzetek Európájában hiszek, ugyanis Magyarország érdekelt egy erős Európában. A gazdasági teljesítmény vagy éppen a szellemi tőke tekintetében ez a kontinens a világ egyik legerősebb potenciállal bíró régiója. Ami gyenge, az a politikai elit és a politikai rendszer. Olyan Európára van szükség, amely képes az érdekeit érvényesíteni a világban. Szükség van a közös megoldásokra, amelyekkel a migráció kérdésé­ben valódi védelmet tudunk nyújtani. El kell gondolkodni azon, hogyan lehetne Európát erősebbé tenni katonai téren is. A kontinens ma önmaga képtelen védelmet biztosítani a polgárainak. Gazdagságunk gyengeséggel párosul.

(…)

Ha létrejön is a béke, Európa biztosan nem marad a régi. Hogyan látja a kontinens jövőjét a következő évtizedekben?

Az ENSZ népesedéskutatói szerint a világ népessége 2050-re a mostani 7,3 milliárdról 9,7 milliárdra nő. És ez korántsem lesz egyenletes: Afrikában 1,3, Ázsiában közel 1 milliárddal nő, miközben Európában 30 millióval csökkenni fog a lélekszám, azaz óriási nyomás lesz Európán keleti és déli irányból is. Most kell kialakítani azokat a megoldásokat, amelyek ezt a demográfiai helyzetet kezelhetővé teszik. Egyrészt nem szabad beletörődni abba, hogy Európának csökkenjen a népessége, a demográfiai trenden, többek között a családtámogatás eszközeivel, változtatni kell. Másrészt a korlátlan befogadás politikája nyilvánvalóan folytathatatlan. Valódi együttműködés kell, mert erre csak egy közös és erős Európa tud választ adni, nem a mostani kiüresedett intézményrendszer. Mindenekelőtt azonban arra van szükség, hogy Európa kikecmeregjen az identitásválságból. Vagy, ahogyan Ferenc pápa fogalmazott az Európai Parlament strasbourgi ülésén: Európa sürgősen fedezze fel önmaga arculatát.”