A köszönő beszédében úgy fogalmazott: »Egyedül Istené a dicsőség«. Amikor tervez, mennyire sokszor kéri Isten segítségét?
Ha bővebben lehetett volna beszélnem, akkor ki is fejtettem volna, de most elmondom: az ember borzasztó kínlódások között »szül meg« egy épületet. Amikor megkapok egy feladatot, akkor napokon keresztül nem tudok aludni, minden bajom van, vissza akarom adni a diplomámat, csak kósza gondolatokat tudok felrajzolni a papírra. És akkor, egyik nap, mégiscsak megtörténik a csoda, és egyszerre csak rá tudom álmodni a lapra azt a koncepciót, ami miatt az az épület olyan lesz, amelyet meg is építenek mások. Ezt a csodát én tényleg isteni ajándéknak tartom! Az emberi alkotókészség maga isteni csoda, mert az emberi alkotás viszi előre a világot, és valóban Isten dicsőségére van, akár templom, akár hangversenyterem, akár színház, akár más épület készül.”