Az osztrák nemkerítés ontológiája

„Végül, a rengeteg kioktatás után, október végén, az osztrák kormány bejelentette a kerítés megépítését…

Azaz a »nemkerítés« megépítést – legyünk pontosak. Ugyanis, mind a belügyminiszter, mind a kancellár szerint, a kerítés nem is kerítés, hanem kapu, oldalsó szárnyakkal. Illetve terelőeszköz a törvényes és rendezett határátlépésre, amit annyira kívánnak az afgánbangladesi szírek. Semmi mást nem akarnak, mint papert és registryt. Valamint munkát. A segély említése is sérti őket…

Bravúros.

Ennél komolyabb, filozófia, pontosabban lételméleti (ontológiai) kérdést német anyanyelvű ember nem prezentált Kelet-Poroszország Lengyelországhoz és Szovjetunióhoz csatolása óta. Olyan metafizikai ellentéteket oldottak meg a talpraesett osztrák politikusok, mint amilyen a lét és nemlét kérdése között feszül. És az azért is nagyszerű, mert ezzel birkózott több ezer éven át száz és száz filozófus, de feloldani, csak az osztrák kormány tagjainak sikerült. Így végre – hála a józanésznek – sikerült végre pontot tenni a metafizika legalapvetőbb problémájának végére.

Az általuk épített kerítés ugyanis voltaképp jelenleg »nemkerítés«, hanem ad definitum: kapu, oldalsó szárnyakkal. Összegezve tehát empirikusan, leszűkítve a tapasztalásnak, tovább szűkítve az érzékszerveink számára valójában kerítés épül. Azaz látható, tapintható. Akár meg is nyalható.”