A migrációs politika alapjai

„Ezek a megállapítások természetesen olyan forgatókönyvhöz vezetnek, mely a kultúrák összeférhetetlensége, sőt összeütközése miatt a migránsáradat lefékezését, sőt megállítását szorgalmazza. Hosszú távon azt a célt tűzi ki, hogy a kiinduló pontnak számító országokban a biztonságot garantálja, és hozzájáruljon a gazdasági fejlődés beindításához.

Ezzel szemben el lehet készíteni egy ellen-forgatókönyvet, mely az európai kultúra asszimilációs képességén nyugszik. Az európai életmód „ragadós”, vonzó. A szabadság fölszabadít a kényszerítő szokások uralma alól. A nők megirigyelhetik európai nővéreik emancipációját. A fogyasztói társadalom az anyagi jólét elérésével kecsegtet. A környező hivatalos vallási semlegesség eltávolít a mecset meghatározó befolyásától. A közigazgatás hatalma alá veszi a problémákat (»Wir können es schaffen« – megbirkózhatunk vele, mondta Angela Merkel).

Ez a forgatókönyv érveket merít az Egyesült Államok, Kanada vagy egyik-másik latin-amerikai ország példájából, melyek mint sikeres melting-potok, olvasztótégelyekként működnek.

A két szembenálló stratégia vitáját eldöntheti a principe de précaution, az elővigyázatosság vagy óvatosság elve. Példaképp idézem a szintén aktuális problémát: a föld fölmelegedésének veszélyét. Ebben a kérdéskörben is az elemzések és az előrejelzések sötét jövendőt festenek elénk. Noha a bejelentett kilátások nem teljesen biztosak, mégis eléggé valószínűek ahhoz, hogy elővigyázatosságból óvatossági intézkedéseket hozzunk életmódunk megváltoztatása és energiaforrásaink kiaknázása terén.

Így van ez a migrációs politikával kapcsolatban is. Noha nem bizonyítható minden kétség nélkül, hogy Európát identitásában veszélyezteti az iszlám áradat, az elővigyázatosság elve azt követeli, hogy vessünk véget a nyitott kapu politikájának és kövessük a migránsáradat megállításának forgatókönyvét.

Ezt az opciót ajánlja a közvélemény alakulása is. Ha a felelős kormányok ezt nem veszik figyelembe, megerősödhetnek az idegeneket elutasító vélemények, és ez a politikai szélsőjobb megerősödését váltja ki.

Még egy megjegyzés. Erkölcsi szempontból a tömegeket alkotó egyéni személyeket megpróbált, jobb életre vágyó emberekként kell tisztelnünk és kezelnünk. Ez válsághelyzetben ugyancsak nehéz, de elengedhetetlen, ha be akarjuk tartani kultúránk keresztény ihletésű követelményeit.”