Dühöng a politikai korrektség az amerikai egyetemeken

„Az amerikai campusokon eluralkodó politikai korrektségről már régóta komoly viták folynak a médiában. A folyamat lényege, hogy nagyrészt diákok, de tanárok is szép számmal megpróbálnak cenzúrázni vagy betiltani olyan dolgokat, amelyek esetleg sérthetik mások érzelmeit, meggyőződését, vagy csak egyszerűen felzaklatná őket.

A folyamatot sokan kritizálják, ugyanis az egyetem lényegét irtja ki, amelynek inkább szellemi csaták színhelyének kéne lennie, mintsem egy langymeleg buroknak. Az egyetemi aktivisták viszont mások érzékenységét próbálják megvédeni, amely egyszerűen illiberális ámokfutáshoz vezet.

Ezzel a folyamattal terjedt el a »trigger warning« és a »biztonságos tér« fogalma. Az előbbi nagyjából a »vigyázat, felkavaró tartalom« figyelmeztetésnek felel meg, de inkább arra figyelmeztet, hogy a szöveg ellenkező véleményt is tartalmazhat. A biztonságos tér pedig egy olyan közösséget jelent, ahol senkit nem kérdőjeleznek meg hitében, elveiben, és tisztelik az érzelmeit. Ez a két jelenség azonban gyakran cenzúrát jelent. A campusok aktivistái pedig egyre harciasabban próbálják »megvédeni« ezeket.

A Yale-en idén Halloweenkor tört ki a botrány. Az egyetem vezetése kiadott egy útmutatást arról, hogy a hallgatók milyen jelmezeket kerüljenek. A halloweeni jelmezeket ugyanis minden évben komoly viták övezik, annak kapcsán, hogy melyik számít rasszistának. Az elitegyetemen az indulatok akkor szabadultak el, amikor egy nevelőtanár, Erika Christakis egy emailt írt a hallgatóknak, amelyben ellenezte, hogy a vezetés betilt bizonyos jelmezeket. A házaspár a hallgatókkal együtt lakik az egyetem egyik kollégiumában, ahol a diákok tanulmányi és közösségi életét felügyelik.

Erika Christakis emailjében csupán arra kérte a hallgatókat, egy másik szemszögből is vizsgálják meg a problémát. Írása nehezen nevezhető provokatívnak. A hallgatók azonban annyira kiakadtak, hogy most a tanár házaspár eltávolítását követelik és nyilvánosan gyalázzák őket. Friedershofer elismeri, hogy bizonyos kisebbségeknek nagyon is nehéz lehet beilleszkedni az Ivy League egyetemein, amelyeket a keleti parti elit határoz meg, de ez mégsem legitimálja azt, amit a hallgatók tettek.

Christakis, mint óvodapedagógiával foglalkozó tanár először is a beöltözés felszabadító hatását emelte ki. Szerinte bátorítani, mintsem korlátozni kéne a képzeletet, ugyanis a beöltözés, a másnak tettetés játéka igenis fontos része a megismerésnek. Christakis úgy látja, hogy igenis van különbség egy egyedi karakter megálmodása és aközött, hogy kigúnyolunk, kihasználunk más kultúrákat. Emiatt ő nem kényszerítené rá másokra a saját Halloween-elképzeléseit, mivel szerinte ezeket nem igazán lehet megindokolni.

Az egyetemek azonban az évek során a cenzúra és a tiltás helyei lettek, folytatja. Szerinte ezek felülről és nem a diákoktól érkeztek. Ez azért alakulhatott ki, mert az emberek nem bíznak kellőképpen a diákokban, hogy azok képesek önkontrollt gyakorolni a társadalmi normákon keresztül; és arra sem képesek, hogy ignorálják azt, ami zavarja őket. Szerinte a diákoknak egymást közt kell megvitatni, hogy mi a sértő. Ugyanis a szólásszabadság és a sértések elviselése egy nyitott és szabad társadalom alapvető jellemzői.”