„Mélyen tisztelt Li Kö-csiang Úr! Tisztelt Miniszterelnök Urak, Hölgyeim és Uraim!
Először is hálámat szeretném kifejezni a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének a találkozó megrendezésért. Köszönjük a vendéglátást, a csúcstalálkozó megszervezését, és köszönjük a barátságukat.
Tisztelt Vendégek!
Épphogy csak megérkeztünk Európából, ezért nem tudjuk függetleníteni magunkat az Európában jelenleg zajló eseményektől. Európát megtámadták, és további terrorista merényletek fenyegetésével kell szembenéznünk. Megállt az élet Brüsszelben. Közülünk sokan tagjai vagyunk az Európai Uniónak, a párizsi terrortámadás így a mi országainkat ért támadás is. Le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket, és szembe kell néznünk a súlyos következményekkel. Be kell vallanunk, hogy mi, európaiak gazdagok vagyunk, de ugyanakkor gyengék – ez a lehető legveszélyesebb kombináció. A biztonságot eddig természetesnek vettük Európában, ennek az illúziónak azonban vége, mostantól határozott lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük biztonságunkat és állampolgáraink életét. A biztonság mára a legfontosabb tényezővé vált Európában. A mi szemszögünkből nézve ez az új helyzet még inkább felértékeli Kína szerepét. A Kínai Népköztársaság kulcsszerepet játszik a világbéke és a béke megőrzéséhez szükséges globális egyensúly fenntartásában, ezért tisztelettel meg szeretném kérni Kína vezetőit, hogy támogassák az európai biztonság visszaszerzése érdekében tett erőfeszítéseinket, és minden globális politikai fórumon segítsék Európa terror elleni harcát.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Urak!
Minden szülő elégedett, amikor felnőni látja gyermekeit. Ma a közös projektünknek egy új és fontos fejezetét ünnepeljük a kínai tartományok, valamint a közép-kelet-európai országok vezetőinek találkozójával. A mai napon az együttműködésünket egy magasabb szintre emeljük a középtávú programunk kidolgozásával. Hosszú utat kellett megtennünk, hogy eljussunk idáig. Még jól emlékszem azokra az időkre, amikor Budapesten az első előkészítő megbeszélést, azt követően pedig Lengyelországban, Közép-Kelet-Európa legerősebb országában az első csúcstalálkozót tartottuk. Köszönet Lengyelországnak az eddig végzett munkáért. Jól emlékszem azokra a visszhangokra, amelyek az első európai találkozónkat, illetve az országainkban rendezett találkozókat követően kételyek sokaságát fogalmazták meg. Akkoriban széles körben elfogadott álláspont volt, hogy Kína erősödése csak átmeneti, és a pénzügyi válság aláássa az ország fejlődését. Manapság azonban ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk, Kína állandó és hosszú távú fejlődés útján halad, s mindannyian tudjuk, hogy hamarosan a világ legerősebb gazdasága lesz. Azon aggodalmak felvetésére is jól emlékszem, melyek szerint a közép- és kelet-európai országok Kína befolyása alá kerülnek, és végül súlyos veszteségeket fognak elszenvedni ebben a kapcsolatban Kína hatalmas gazdasági súlya miatt. A valóság ezzel szemben az, hogy – habár nagyon különböző súlyú partnerekről van szó – kapcsolataink az egyenrangúságon és a kölcsönös tiszteleten alapulnak. Magyarországra például több mint 3,5 milliárd dollár értékű beruházás érkezett. Ez egyáltalán nem jelent nyomást ránk, hanem sokkal inkább kölcsönösen előnyös helyzetet eredményez, ezért szeretnénk, ha a kínai beruházások értéke tovább nőne a jövőben. Kapcsolataink egyértelműen kiállták az idő próbáját; ami a jövőt illeti, hatalmas lehetőségek előtt állunk.