Amerikában nem veszik komolyan a brüsszeli vámfenyegetéseket: úgyse vetik be

A New York Times újságírója azt boncolgatja, képes lenne-e az EU megtenni ezt a lépést az USA-val szemben.

Egy ön által megint magyarügyben rendezett sajtókonferencián úgy nyilatkozott Brüsszelben, hogy Hitlert és Sztálint juttatja eszébe az, ahogyan a mai Orbán-kormány az ország szuverenitását félti.
„Az ön szerencséjére a magyar jobboldal túl udvarias, sőt mintha kissé Stockholm-szindrómában szenvedne, ugyanis ezt a tényt egyetlen magyar EP-képviselő vagy delegációvezető nem vágta az ön képébe, midőn a brüsszeli vagy strasbourgi parlamenti tanácsteremben előadta soros nyakérlüktetéses üvöltözéseit.
Másik példa: a kormánypártiként nyilvántartott Mandiner.hu internetes portál a múlt héten idézőjelbe tett fordításban közölte a fentebb említett facebookos bejegyzését, amely hemzseg a tények riasztó nem ismerésétől. Hogy engedheti ezt meg magának egy hivatásos magyarügyi üvöltöző? Például azt, hogy az első Orbán-kormányt visszamenőleg igazi liberálisnak hazudja. Az is eléggé maszatos állítás, hogy ön a Fideszt az SZDSZ korábbi »diákszervezetének« írta le. Ez abban a mondatban van, amelynek záró részében Konrád Györgyre nézve – nyilván az ön bicegő angoltudása eredményeként – egy kínos jelző került, és tűnt el a Mandiner önnel túlzott jóindulatot mutató, ezért meghamisított fordításából. A mondatrész: »…SZDSZ the party of so imminent intellectuals and writers as… my friend Gyorgy Konrad«, amely szó szerint azt jelenti: »Az SZDSZ (amely után az angol szövegben vesszőt kellett volna tennie), az olyannyira fenyegető értelmiségiek és írók, mint… barátom, (eredetiben szintén vesszőelmaradás) Konrád György«. Ugye nem a magyarisztáni légkör a felelős azért is, amiért a fordításból kihagyott »imminent« helyett nem »eminent«-et írt? És honnan vette, hogy a szerkesztőségeken a rendőrség nálunk bármikor rajtaüthet? Mert ez, Guy, épp akkora hazugság, mint amikor 2011. április 6-án Brüsszelben azt állította, hogy az új magyar alkotmánytervezet a »kiskorúaknak« ad szavazati jogot. Dühöngő gyűlölködésében félreértve az eredetiben lévő »kisebbség« szót.
Egyébként Konrádra ön már mondott korábban is nem igazán hízelgő dolgot. Például 2012. március 6-án a belgiumi flamand közszolgálati rádióban egy PEN Club-rendezvény kapcsán a riporter megkérdezte öntől: vajon Konrád hibáztatja-e a magyar értelmiséget, amiért a nemzetállamhoz romantikusan kötődik, és behunyja a szemét sok visszásság fölött? Amire ön azt felelte, Konrád ilyen szempontból nem magyar író, mert a magyar írók, filozófusok munkáiban visszaköszön a nagy magyar nemzet, de ez Konrádra egyáltalán nem jellemző, mert az ő irodalmi és egyéb munkáiban a nacionalizmusnak még a nyoma sem lelhető fel.
Ez a maga barátja, szintén 2012-ben, január 27-én egy ön által megint magyarügyben rendezett sajtókonferencián úgy nyilatkozott Brüsszelben, hogy Hitlert és Sztálint juttatja eszébe az, ahogyan a mai Orbán-kormány az ország szuverenitását félti. Mily bátor ön, Verhofstadt úr, hogy ezek után Budapestre merészkedett konferenciázni!”