Azt hiszem, az a legfontosabb, ahogyan az egyéni esetekre reagálunk. Rengetegszer elmondom nekik, hogy az önismeret elengedhetetlen a színészethez. Nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a saját gyengeségeikkel, hogy ismerjék magukat, különben nem tudnak majd jól játszani. Hiszen mindent magunkból hozunk fel, vagy ott keresünk meg. De az önismeret ahhoz is szükséges, hogy tudjam, hol van a munkabírásom határa, hogyan kell kikapcsolni ahhoz, hogy bírjak egy 14 órás munkanapot, akár több héten keresztül. Zsámbéki Gáborral megpróbáljuk egyénenként kezelni a problémás helyzeteket, kicsit olyan ez, mintha a szülei lennénk a kezdő színészeknek. Megpróbáljuk megtanítani nekik, hogy időben észrevegyék magukon a jeleket, és lépjenek. Nem szabad azt gondolni, hogy az a természetes, ha mindig elfojtjuk az érzéseinket és csak hajtunk. (...)
Azok közé a művészek közé tartozol, akik szociálisan nagyon érzékenyek, társadalmilag nagyon aktívak. Miért tartod ennyire fontosnak, hogy kiállj bizonyos ügyek mellett?