Nem az a baj, hogy a TEK tette a dolgát

„Sokakkal ellentétben nem gondolom azt sem, hogy a TEK egy teljesen felesleges szervezet lenne. Kiröhögni sem röhögném ki őket, már csak azért sem, mert sokkal izmosabbak nálam, és eszemben sincs nálam izmosabb embereket kinevetni. Biztos vagyok abban is, hogy a TEK-ben egy csomó jó szakember dolgozik. Ahogy egy csomó kevésbé jó szakember is, és mint mindenhol, ott is biztos akadnak dilettánsok. És azt sem gondolom, hogy a TEK ne tudná elkapni az igazi terroristákat egy éles helyzetben. Inkább fussanak százszor lyukra vagy derüljön ki egy elfogásukról, hogy annak nagyobb volt a füstje, mint a lángja, minthogy akár csak egyetlen egyszer is valami baj történjen. (…)

De ahhoz nem kell terrorelhárítási szakértőnek lenni, hogy lássuk: Hajdu nagyot mondott, ködösített, sejtetett, stúdióban pózolt és reklámozta saját magát, és mindehhez a terrorelhárítást, a kollégái munkáját használta fel. Mert ha valóban a nyomozás és a terrorelhárítás érdekei annyira megkövetelték volna, hogy még azt sem lehet elárulni, milyen állampolgárok és iszlamisták-e a gyanúsítottak, akkor a többi, sejtetésnél és feltételezésnél alig több információkkal mi a fenének kellett egy tévéstúdióban hakniznia?

Ez nem terrorelhárítási kérdés. Ennek az égvilágon semmi köze a terrorelhárításhoz. Ezt úgy hívják: kommunikáció.

Ócska duma, hogy a nyomozás érdekeire tekintettel nem beszélhetett világosan. A világos beszéd ugyanis nem egyenlő a sokat beszéléssel. Igazából már annyi bőven elég lett volna, hogy amíg csak feltételezéseik vannak, addig azokról egyáltalán nem beszél.”