A törökök pecsenyéje

„A mostani incidens a térségben évszázadok óta tartó orosz–török hatalmi rivalizálás újabb felvonása. Törökország évszázadokig tartotta megszállás alatt a közel-keleti térséget, és most annak ürügyével, hogy rokonait, a határ menti türkméneket védi, megpróbál beavatkozni Szíriában annak érdekében, hogy a számára ellenszenves – a török hegemóniát elfogadni nem akaró, nem szunnita, hanem síita alavita – Aszad elnök megbukjon, és egy Törökországgal szemben barátságos vezetés kerüljön hatalomra.

Oroszországnak viszont Aszad a térségbeli legfőbb szövetségese, aki biztosíthatja a kijutást a Földközi-tengerre, ezért bombázza a Daest és az Aszad-ellenes lázadókat is. Ez azonban az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország számára is elfogadhatatlan, mivel ők is velük, és nem Moszkvával szemben barátságos szíriai vezetést akarnak.

A helyzetet bonyolítja, hogy a török kormány a nagyszámú, önrendelkezést követelő törökországi kurdok szakadár törekvései miatt jobban tart egy, Szíria határ menti részein létrejövő kurd államtól, mint a Daestől. Ezért képes volt a terroristák ellen hatékony szárazföldi offenzívát folytató szíriai kurd erőket bombázni, ami miatt – stratégiai érdekek ide vagy oda – nem lehet eléggé elítélni, hiszen a mi stratégiai érdekünk meg az, hogy a nyugati civilizációt fenyegető dzsihadistákat a lehető legszorosabb határidőn belül felszámolják.”