Dömpingverseny

„A világgazdaságban ezzel párhuzamosan zajlik egy, az acéllal összemérhetően létfontosságú termék, a kőolaj piacán egy különös verseny. Ott az Egyesült Államok, Oroszország és Szaúd-Arábia között tart a »meccs«, napi rendszerességgel felhangzó dömpingvádakkal. Mint tudjuk, az olajár a mélyben van, ám a legnagyobb termelők, az OPEC – szaúdi vezérlettel – tavaly úgy döntött, hogy szemben minden korábbi gyakorlattal, nem csökkenti a kitermelést. Inkább hagyja, hogy az olajár tovább zuhanjon. Inkább felesleget halmoz fel azzal a felkiáltással, hogy az importőrök gazdasága előbb-utóbb talpra áll, a kereslet visszatér a válság előtti szintre, és az olajár követi az ébredező konjunktúrát.

Ennek most semmi jele, de miként a kínaiak az acéljukkal, a szaúdiak is új piacok után néznek. Megjelentek Lengyelországban, amely eddig abszolút orosz vadászterületnek számított. Óriási árengedménnyel kínálják az olajukat, akár úgy is, hogy veszteséggel értékesítik. (Ez a kínai acélra is áll.) Annál tudniillik nincs komolyabb trófea, mint piacot megtartani és piacot szerezni bármi áron. A szaúdiakat a manőverezésben éppúgy nem korlátozza semmi, mint a kínaiakat. Eredetileg úgy gondoltam, hogy a szaúdiak – amerikai megrendelésre – az oroszokat akarják kivéreztetni, mert ők jobban bírják a versenyt. Idővel rájöttem, hogy a palaolaj amerikai bajnokait kényszerítik olyan versenyre – lévén ennek a kitermelése tízszer annyiba kerül, mint a szaúdi olajé – amelyben csak a tengerentúliak veszthetnek.”