Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
A történelemórákon hiteles, tényszerű ismereteket kell adni diákjainknak a menekülteket érintő kérdésekben is. Fel kell hívni figyelmüket a tények és híresztelések közötti különbségre, a forráskritika fontosságára.
„Menekültkérdés
1. A Konferencia elengedhetetlennek tartja, hogy széleskörű összefogással keressük a megoldást a menekülthelyzetből adódó társadalmi problémákra. Az adott helyzetben a politika minden résztvevőjének felelős magatartást kell tanúsítania, ugyanakkor az értelmiségnek, a szakemberek széles körének is együtt kell működnie a szükséges teendők kimunkálása, majd megvalósítása érdekében. Ebben az iskoláknak, a pedagógusoknak is megvannak a feladatai.
2. Amennyiben a probléma kezelése elmarad, annak tragikus következménye is lehet. A félelem talaján keletkező gyűlölet mérgező hatása kihathat egész köz- és mindennapi életünkre, különösen a kellő immunitással nem rendelkező fiatalokra. Ez még tovább gyengítheti – az amúgy is gyenge – szolidaritás-érzést.
3. A menekültkérdést, a humanitárius ügyeket nem szabad (párt)politikai csatározásokra felhasználni.
4. Egyértelművé kell tenni: a menekültek is emberek, nem dehumanizálhatók!
5. Az iskola feladatai
a. A történelemórákon hiteles, tényszerű ismereteket kell adni diákjainknak a menekülteket érintő kérdésekben is. Fel kell hívni figyelmüket a tények és híresztelések közötti különbségre, a forráskritika fontosságára.
Meg kell ismertetni tanítványainkat
- az iszlám mai világával, és ennek fontosabb történelmi előzményeivel,
- az eltérő a kulturális diverzitás fontosságával és problémáival,
- kultúrák azonosságaival és különbségeivel,
- a migráció főbb okaival a különféle korszakokban, helyszíneken,
- a kérdés hatályos európai és magyar jogi szabályozásának alapjaival.
b. Az ismeretek mellett fontosnak tartjuk az attitűdök formálását:
- a nyitottságot, kíváncsiságot a másfajta kultúrák (és képviselőik) iránt,
- a kultúrák egyenrangúságának fel- és elismerését,
- a sajátosságok megismerésével egyidejűleg a saját (nemzeti) identitás, sőt, a segítés gesztusának átélésével a nemzeti büszkeség erősítését is,
- a pedagógiai munka erkölcsi hozadékaként a befogadó gesztus, a szolidaritás, a közösségi tudat erősítését.
c. A menekült-témával való foglalkozás nem csupán a történelemtanár feladata. Minden pedagógus legyen nyitott a téma tárgyalására, legjobb tudása szerint válaszoljon a diákok ezzel kapcsolatos kérdéseire.
d. A fentiek megvalósítására a tanárokat a témához értő civil szervezetek, szakemberek bevonásával továbbképzéseken, tréningeken, s gyakorlati tapasztalatok szerzésével fel kell készíteni, majd szükség esetén a megvalósításban is segíteni kell őket.
Pedagógus Etikai Kódex
A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya által kiadott Állásfoglalás a Nemzeti Pedagógus Kar által készített Pedagógus Etikai Kódex tervezetéről c. dokumentummal a Konferencia egyetért, aláíróként csatlakozik ahhoz.
PÖCS-ök
Az iskolák most szembesülnek a Pedagógus Önértékelési Csoportok (PÖCS-ök) működtetésének kötelezettségével. A megnevezés megtévesztő, a betűszó kínos. Megtévesztés önértékelésről beszélni, hiszen valójában központi előírások alapján történő, több körben megvalósítandó ellenőrzés várható (önellenőrzés, a kolléga, az igazgató ellenőrzése; szakértő ellenőrzése; a minősítés során történő ellenőrzés).
Az ellenőrzéseket, majd a minősítést egy igen részletes szempontsor alapján kell végezni, melyeknek egyes elvárásai szakmailag vitathatóak. A mai magyar közoktatási rendszer helyzetében (például a pedagógusok, iskolák túlterheltsége miatt) irreális elvárás ezek együttes teljesítése. Ennek következtében bárkinek a munkájában bármikor találhatóak majd hibák. Ebben a rendszerben mindenki ellenőriz mindenkit, s valamennyi jelentés egy központi adatbázisba kerül. Ezáltal az ön- és kolléga-, továbbá szülői feljelentés rendszere épülhet ki. A PÖCS-rendszer azon túl, hogy súlyos etikai kérdéseket vet fel, szakmai szempontból is elfogadhatatlan, mivel az értékelés adott rendszere tarthatatlan helyzetbe hozhatja a szakmai munkájukban önálló, autonóm pedagógusokat.
Tankönyvek
A Konferencia megismétli korábbi álláspontját: értéknek tekinti a tankönyvek szabad választását, szakmailag elfogadhatatlannak tartja a tankönyvpiac megszüntetését, a tankönyvválasztás megakadályozását, az egyes esetekben már kötelező egytankönyvűséget.
Új történelmi atlaszok
A konferencia szakmailag és erkölcsileg is elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2015/16. évi tanévre számos iskola a megrendelt történelematlasz helyett az OFI által készített, szakmailag kifogásolható új állami atlaszt kapta. Ez a tankönyvválasztásra mért újabb csapás. Nem értünk egyet azzal, hogy csak ezt az atlaszt lehet használni 2017-től az érettségi vizsgán azoknak is, akik eddig nem ezzel dolgoztak.”