Az értekezleteken elmondtam mindenkinek, hogy felejtsék el az öncenzúrát, a régi reflexeket, és próbáljanak meg szabad, független újságíróként viselkedni. Interjú.
„Az is elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy kísérletek történtek a televízió eljelentéktelenítésére. Milyen kísérletek voltak ezek?
Az újságíró csapat tagjait – riperterektől műsorvezetőkön át szerkesztőkig mindenkit – felhívták és megpróbálták őket fenyegetéssel vagy csábító ajánlatokkal elszakítani innen.
Kik?
A fenyegetőzés a régi vezetőktől jött, azt mondták, hogy ez egy süllyedő hajó, az jár jól, aki azonnal elhagyja a fedélzetet, mert itt a rolót úgyis lehúzzák, sőt még sóval be is hintik a helyét. Ilyeneket üzengettek vissza azok, akik egy köszönés nélkül felejtettek itt minket egyik napról a másikra. A csábítás pedig az állami televízióból jött. Később meg is kaptam a Bojtár utcából (a közmédia székháza - a Szerk.) azt a dokumentumot, amelyen az összes munkatársam neve, elérhetősége, sőt még fizetése is szerepelt. A hivatásos csábítók azt közölték: a megkeresettnek két napja van arra, hogy átmenjen az állami tévéhez, ilyen és ilyen pozícióba, ennyi és ennyi pénzért. (…)
Úgy fogalmaztál a sajtónak, hogy le kellett bontani azt a gettót, amit az előző vezetés épített.
Korábban ez a televízió ezer szállal a kormánypártokhoz köthető médium volt. A kormány kommunikációjáért felelős emberek heti rendszerességgel jártak be eligazítani a vezérkart. Ez február 6-val megszűnt, március 15. után pedig bojkott indult a tévé ellen, szóba sem álltak velünk. A korábbi kimondott és ki nem mondott szabályokat tehát fel lehetett rúgni. A főnökeimnek, illetve áttételesen valamelyik kormányzati kommunikációs embernek ezután nem kellett engedélyt adni ahhoz, hogy kit hívok be, milyen témát dolgozok fel és milyen módon, hanem szabadon dönthettünk mindenben. Méghozzá régimódi, úgynevezett BBC-s elvek, azaz kizárólag a szakma szabályai szerint.
Korábban a Jobbik például ki volt tiltva innen egy soha le nem írt utasítás alapján. Ahogy alig volt nálunk mondjuk DK-s vagy MSZP-s szereplő és így tovább. Témákat állítottak le fentről, ez is megszűnt.
A váltást hogy dolgoztátok fel?
Felszabadulásként éltük meg, ez a tévé lett a szabadság kis szigete a magyar médiában. Az értekezleteken elmondtam mindenkinek, hogy felejtsék el az öncenzúrát, a régi reflexeket, és próbáljanak meg szabad, független újságíróként viselkedni. ()
Leomlottak a falak. De a kormánybojkottal új fal épült.
Hálistennek ez a bojkott csak arra irányult, hogy egy bizonyos szint fölött a fideszes politikusok nem teszik be a lábukat a stúdiónkba, meghívóinkra nem is válaszolnak. De a fő híradónkban élő egyenes adásban is nyilatkozott már a kormányszóvivő, és Lázár Jánostól Rogán Antalig a kormánytagok bármikor megállnak nekünk a Parlament folyosóján és nyilatkoznak a Hír TV-nek. Így, ebben az értelemben a híradóink nem gyengébbek, mint bármelyik kereskedelmi csatornáé. Ettől függetlenül át kellett alakítani bizonyos műsorainkat arra, hogy a közéleti témákat próbáljuk meg politikusok nélkül, a különböző oldalú véleményeket mégis tárgyilagosan bemutatva, érdekesen feldolgozni.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
Komoly vita alakult ki a várható listás szavazatok számait illetően Mráz Ágos Sámuel és Róna Dániel között.
A techmilliárdos az X-en posztolta újra a bizonyító erejű posztot.
Ha már egy fullbalos elemző is lehűti a támogatói kedélyeket azzal, hogy unja már az ilyen elemzéseket, mert egyszerűen nem igazak, akkor legalább engedtessék meg a kételkedés joga.
A 21 Kutatóközpont azt állítja, hogy a választópolgárok 28 százaléka Fidesz-szimpatizáns.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
