Mivel a készítők legutóbb csúnyán cserben hagytak minket, kissé szkeptikusan fogtam hozzá a 4. évad premierjéhez.
„Minimális bizodalmam sem volt már meg az Arrow iránt, igazából a promóciók sem keltették fel az érdeklődésemet túlzottan. Viszont teljesen vállalható résszel kezdődött a szezon, sőt kimondottan tetszett az új irány, úgy a 40. percig, amikor toltak egy szemét cliffhangert.
Ettől függetlenül nem fogom lehúzni a részt, egész jól oldották meg a felvezetést, és több kellemes pillanatot is szállítottak, arról nem is beszélve, hogy poénokból sem volt hiány, tavaly kábé összesen annyira futotta, mint amennyi ebben a részben volt.”
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egyre sötétebb fellegek gyülekeznek a kisváros felett, ahol semmi sem az, aminek látszik, de minden veszélyt hordoz magában.
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
Így aztán a Géniuszt olvasva totál hülyének érzem magam.
Szokás egy-egy legendának a mélyére ásni, elveszni múltjának részleteiben, de 10 000 év alatt birodalmak omlanak össze, így elég ritka, hogy ennyire messze utazzunk vissza az időben.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
