Hosszas lamentálás után kifundáltuk, hogy milyen járművekkel lenne érdemes kolonizálni a Naprendszert, vagy akár az egész galaxist. Fő szempont a menőség.
„Arany Szív (Galaxis útikalauz stopposoknak)
A valószínűtlenségi hajtómű Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című regényének egyik talán legfantasztikusabb szerkezete, mely természetesen nem csak az eredeti írásmű, de a tévésorozat és persze a 2005-ös filmadaptáció egyik kulcsszereplője is egyben. Aki ismeri a művet, pontosan tudja, hogy annak abszurd, angolos humora mindig matematikai és filozófiai tételekből táplálkozik. Ennek egyfajta esszenciája az Arany Szív űrhajóba épített hajtómű. Már megszületése is saját maga valószínűtlenségének köszönhető. Működési elve, hogy a valószínűtlenség is véges, számszerűsíthető adat, ennek értelmében az űrhajó számítógépe kiszámolja, hogy mekkora a valószínűtlensége annak, hogy az Arany Szív a világegyetem másik pontjába teleportáljon (eléggé nagy), majd ennek megfelelően teleportálódik oda. A két főszereplő Arthur és Ford épp a valószínűtlenségnek köszönhetik életüket, amikor a vogonok űrhajójáról menekülve az űr vákuumában találják magukat. Mekkora a lehetősége, hogy egy másik űrhajó másodperceken belül felvegye őket? Pont akkora, hogy az Arany Szív megtegye ezt. (Benkó Tamás) (…)
Milano (A galaxis őrzői)
A Milano Peter Quill hajója, melyet anno a Fosztogatóktól kapott, akik anno elrabolták a Földről. A hajó ugyan csak kis létszámú legénység szállítására alkalmas, viszont elsősorban nem is kolonizációs célra használná az ember, hanem a bázis és mondjuk az anyaűrhajó közötti gyors közlekedésre. Impozáns megjelenése elsőre hivalkodóvá teheti pilótáját, de ezek mellett gyors manőverezésre és hadászati célokra is kiválóan alkalmas. A film végén pedig a Nova hadtest még fel is pimpeli kicsit a járgányt, így – bár soha nem érhet a Millenium Falcon nyomába – helye van a listánkon mint az évezred legtökösebb űrkalóz kelléke. (Zsótér Dániel)”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Nem várt pálfordulást hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A miniszterelnök politikai igazgatója JD Vance-szel telefonált.
