A két terület szétválasztása lehetőség a pénzügypolitika számára is, hiszen jobban előtérbe kerülhetnek a makrogazdasági, valamint a pénzügyi kérdések. A szervezeti átalakítások végső célja, hogy az ország versenyképessége javuljon. Interjú.
„Miért volt szükség a pénzügypolitikai területek újraosztására, az adóügyek határozott leválasztására?
Az tény, hogy akármilyen feladatkört is vettem volna át, az elődöm, Orbán Gábor magasra tette a mércét. Ám a változtatás összetett döntés eredménye. Korábban az adó- és pénzügyek egy államtitkárság alá tartoztak a minisztériumban. A kormány viszont úgy gondolta, hogy az adópolitikának nagyobb hangsúlyt kell kapnia, és alkalmazkodnia kell a megváltozott piaci környezethez, ezért önálló államtitkárság alá szervezte az adózást, ahogy az számos külföldi országban már megvalósult. A két terület szétválasztása lehetőség a pénzügypolitika számára is, hiszen jobban előtérbe kerülhetnek a makrogazdasági, valamint a pénzügyi kérdések. A szervezeti átalakítások végső célja, hogy az ország versenyképessége javuljon.
Az új feladatmegosztásban mely területek tartoznak önhöz?
Három fő terület tartozik a pénzügyekért felelős államtitkársághoz. Első a nemzetközi pénzügyi terület, amelynek feladata a nemzetközi intézményekkel való kapcsolattartás, így az OECD, EBRD, IMF és a nemzetközi hitelminősítők. Másodikként, a makrogazdasági főosztályon készülnek az előrejelzések, elemzések, valamint ide tartozik a növekedés és a hitelösztönzés, no meg a mostanában kiemelt szerephez jutó otthonteremtés is. Harmadik fő terület a pénzügyi szabályozás, ez gyakorlatilag a bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi intézmények működési környezetének a kialakítását, szabályozását jelenti.
Felsorolt feladatköreinek rögtön a közepébe is vágnék: világszerte lassul a gazdasági növekedés, mit lehet tenni a hazai bővülés fokozása érdekében?
Varga Mihály miniszter két nagy feladattal bízott meg, az egyik a gazdasági növekedés ösztönzése, a másik pedig ehhez kapcsolódóan a hitelezési aktivitás élénkítése. Szeretném kiemelni, hogy a növekedési pályáról nem változott meg az álláspontunk az áprilisban publikált konvergenciajelentés óta. Az ismert adatokat figyelembe véve a növekedés összhangban van a konvergenciaprogramban bemutatott három százalék és két és fél százalék körüli idei, illetve a 2016-os prognózissal, amely a tavalyihoz hasonlóan továbbra is az EU-átlag fölött van. Ez is jó példája annak, hogy a magyar reformok működnek.”
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Macron továbbra is a katonák küldését szajkózza, de szerencsére még vannak európai háborút ellenző hangok.
Nem lesz jó vége, ha a kontinens országai katonákat küldenek Oroszország ellen.
