Az ország versenyképességének javítása a cél

„Miért volt szükség a pénzügypolitikai területek újraosztására, az adóügyek határozott leválasztására?

Az tény, hogy akármilyen feladatkört is vettem volna át, az elődöm, Orbán Gábor magasra tette a mércét. Ám a változtatás összetett döntés eredménye. Korábban az adó- és pénzügyek egy államtitkárság alá tartoztak a minisztériumban. A kormány viszont úgy gondolta, hogy az adópolitikának nagyobb hangsúlyt kell kapnia, és alkalmazkodnia kell a megváltozott piaci környezethez, ezért önálló államtitkárság alá szervezte az adózást, ahogy az számos külföldi országban már megvalósult. A két terület szétválasztása lehetőség a pénzügypolitika számára is, hiszen jobban előtérbe kerülhetnek a makrogazdasági, valamint a pénzügyi kérdések. A szervezeti átalakítások végső célja, hogy az ország versenyképessége javuljon.

Az új feladatmegosztásban mely területek tartoznak önhöz?

Három fő terület tartozik a pénzügyekért felelős államtitkársághoz. Első a nemzetközi pénzügyi terület, amelynek feladata a nemzetközi intézményekkel való kapcsolattartás, így az OECD, EBRD, IMF és a nemzetközi hitelminősítők. Másodikként, a makrogazdasági főosztályon készülnek az előrejelzések, elemzések, valamint ide tartozik a növekedés és a hitelösztönzés, no meg a mostanában kiemelt szerephez jutó otthonteremtés is. Harmadik fő terület a pénzügyi szabályozás, ez gyakorlatilag a bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi intézmények működési környezetének a kialakítását, szabályozását jelenti.

Felsorolt feladatköreinek rögtön a közepébe is vágnék: világszerte lassul a gazdasági növekedés, mit lehet tenni a hazai bővülés fokozása érdekében?

Varga Mihály miniszter két nagy feladattal bízott meg, az egyik a gazdasági növekedés ösztönzése, a másik pedig ehhez kapcsolódóan a hitelezési aktivitás élénkítése. Szeretném kiemelni, hogy a növekedési pályáról nem változott meg az álláspontunk az áprilisban publikált konvergenciajelentés óta. Az ismert adatokat figyelembe véve a növekedés összhangban van a konvergenciaprogramban bemutatott három százalék és két és fél százalék körüli idei, illetve a 2016-os prognózissal, amely a tavalyihoz hasonlóan továbbra is az EU-átlag fölött van. Ez is jó példája annak, hogy a magyar reformok működnek.”