„Emlékszem, alsó tagozatban firkáltuk tele az iskolai WC falát a szó nőnemű megfelelőjével, de ötödikben ez már ciki lett volna. Most pedig a Történelemtanárok 25. Országos Konferenciája tekintélyt parancsoló állásfoglalásban minősítette kínosnak a betűszót, amely a pedagógusok önértékelési csoportját jelenti. Ami tulajdonképpen nincs is. Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár inkább BECS-nek, belső ellenőrzési csoportnak hívja azokat az önértékelési pontokat, amelyeket az OECD ajánlására mostanság hoznak létre a tantestületek, hogy a pedagógusok valós visszajelzést kaphassanak a munkájukról. »Feljelentőbrigádok!« – harsogja a konstruktív ellenzék, ami rögvest beláthatatlan szakmai magaslatokba röpíti az amúgy is épületes párbeszédet. Jegyezzük meg halkan, hogy a multinacionális vállalatoknál évtizedek óta bevett gyakorlat átültetéséről van szó a pedagógia területére, és egyébként is jobban megy ott a munka, ahol rendszeresen szembesítjük magunkat és egymást azzal, mit csináltunk jól s miben hibáztunk. Van viszont egy jól körülhatárolható csoportja a magyar társadalomnak, amelyik az életét tette föl annak bebizonyítására, hogy minden elviselhetetlenül rossz ezen a tájon.”