Az Európába érkező tömeg nagy többsége képzetlen, sok esetben még írástudatlan is, így kvalifikált munka helyett csak kétkezi feladatok ellátására alkalmas. Interjú.
„Mi okozza a jelenlegi migrációs hullámot? A polgárháború, az Iszlám Állam vagy a jobb élet reménye?
Egyszerűbb: elfogyott a föld. Még egyetemista koromban az arab országok lakossága harmada volt a mainak. Irán lakossága 30 millióról 75 millióra nőtt. Egyiptomban akkor 30 millióan éltek, most 85 millió körüli a lélekszám. Szíria lakossága 3 millióról 10-re nőtt, míg Iraké 10-ről 30-ra. Itt rengeteg emberáldozattal járt a háború, amely valamelyest gátat szabott a népességrobbanásnak. Mindenfajta területnek – különösen a mezőgazdaságiaknak – megvan a maga eltartó képessége. Ezekről a területekről egy természetes mozgás indult meg olyan helyszínekre, amelyek kevésbé sűrűn lakottak, vagyis ahol nem születik annyi gyermek. Ezek a fejlett országok, többek között Európa. Ám a rendszer ezidáig féken tartotta a kiáramlást.
Milyen a migránsok összetétele, az ideérkezők társadalmi szerkezete? Az általános híradásokból tudható, hogy bár sok az idős, a nő és a gyerek a menekültek között, mégis láthatóan a fiatal férfiak vannak a legtöbben.
Igen, többségben vannak a fiatal férfiak, ami sok kérdést vet fel. Ők családot akarnak majd, ám a keveredésre nem sok esély van, így valószínűbb, hogy idővel maguk után hozzák majd családjukat, ami azt jelenti, hogy rövid időn belül megtöbbszöröződik az útnak indulók száma. Egy másik probléma, hogy az Európába érkező tömeg nagy többsége képzetlen, sok esetben még írástudatlan is, így kvalifikált munka helyett csak kétkezi feladatok ellátására alkalmas. A gépesített világban kevés kilátásuk lesz a jövedelmező munkára, ehhez ugyanis le kellene szállítani a technológiai színvonalat. Ha azonban nem kapnak munkát, az a szociális rendszerek összeomlásához vezethet, hiszen az ellátásukat így is meg kell oldani. (…)
Úgy tudni, afgánok is nagy számban vannak jelen a migránsok soraiban.
Afganisztán ugyan a legszegényebb országok egyike, mégis kiegyensúlyozottan és békében működött. Ezt a szovjet, majd az amerikai beavatkozás teljesen tönkretette. Negyven éve folyamatos a békétlenség, a gazdaságot nem lehet felélénkíteni, rengetegen a lakosságból Iránban vagy Pakisztánban leltek menedékre.
Amerika fegyver helyett pénzzel csinált rendet, nem legyőzte, hanem megvesztegette a törzsi harcosokat. Ez azonban csak ideiglenes megoldást jelentett. Nappal az övék a város, éjszaka már a táliboké. Így a külföldi jelenlét nem megszüntethető. Ha ez mégis megtörténik, akkor ugyanaz következik be, mint Vietnámban az amerikai katonák kivonulását követően, ahol a déli szövetségeseket keményen megbüntették az északiak. Ugyanilyen megtorlás várható, ha a tálibok keményen elszámoltatnak mindenkit. Ezek pedig olyan lelkiismereti kérdések, amelyekkel nem szívesen néz szembe a »civilizált világ«.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Strukturális törés rázza meg Stuttgartot, ahol az iparűzési adóbevételek csökkenése és a szociális kiadások növekedése egyszerre feszíti a költségvetést.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Kíméletlenül őszinte volt az építési és közlekedési miniszter.
